Több nagyszabású projekt, például egy népvándorlás kori és egy római kori élménypark kialakítása, valamint a Göcseji Múzeum új épületbe költöztetésének elõkészítése is szerepel Kaján Imre, a zalai múzeumok új igazgatójának tervei között. Kaján Imrét, a Budapesti Közlekedési Múzeum volt fõigazgató-helyettesét októbertõl 10-tõl öt évre nevezte ki a Zala megyei múzeumok igazgatóságának vezetõjévé és a Göcseji Múzeum igazgatójává kedden a Zala Megyei Közgyûlés. Az új vezetõ kinevezésére azért volt szükség, mert a korábbi igazgató, Vándor László 2011 februárjában nyugdíjba vonult, azóta megbízott igazgatóként Kostyál László mûvészettörténész irányította a megyei múzeumi szervezetet.

Kaján Imre az MTI-nek elmondta, hogy mérnökként került a "muzeológiába", de - mint fogalmazott - mûszaki végzettségét maximálisan tudja hasznosítani ezen a területen is, hiszen a történeti kutatások során együtt dolgozik a történész és a mérnök. A mûszaki végzettségû szakemberre azért van szükség, mert egy történész el tudja olvasni a leírásokat, "de nem érti meg, hogy mi benne mûszaki alternatíva" - mutatott rá Kaján Imre.
Zalai kötõdésérõl elmondta, hogy Zalaváron 1998-ban kezdett el dolgozni, 2000-ben megrendezte a Kis-Balaton Ház kiállítást. Álláspontja szerint a Zalavár-Várszigeten megkezdett munkát folytatni kell. A látogatottság ugyan folyamatosan nõ, de "ami ott van most, az nagyon kevés ahhoz képest, amennyi lehetne" - hangsúlyozta Kaján Imre.
Mint rámutatott, ugyancsak nagy lehetõségek vannak Fenékpusztán is. Ezen a területen található a Festetics Kiskastély, a volt hajóépítõ mûhely, a földfelszín a római castrum romjait rejti. Zalaváron népvándorlás kori, míg Fenékpusztán római kori élményparkot lehetne kialakítani, ami egyben a gyerekek oktatását is szolgálná - tette hozzá.
Az igazgató távlati tervei között szerepel a Göcseji Múzeum új épületbe költöztetése. Felidézte, hogy a mûemlék épületet 1869-ben emelték, kezdetben takarékpénztár volt, majd 1889-90-ben emeletes bérházzá alakították át. A jelenlegi múzeumépületnek gyönyörû terei vannak, de múzeumnak nem alkalmas, "lehet toldozgatni, de ettõl még nem lesz jó múzeum".
Úgy vélte, a kiállításoknak új helyszínt kell keresni, mert a látogatók látványos, érdekes, "mozgó, forgó" kiállítótereket várnak el, ahol az interaktivitás, a gyors változtathatóság is megoldható. Jelenleg "ha nem hozzák el a vitrineket is", a zalaegerszegi múzeum nem tudja fogadni a nagy kiállításokat, így például a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti anyagát sem - fejtette ki az igazgató, hozzáfûzve, hogy az uniós pályáztatási rendszer miatt a megvalósítással valószínûleg 2013-ig még várni kell, de a tervek készítését már most el kell kezdeni.
Kaján Imre 1978-ban szerezte meg építészmérnöki oklevelét, 1978 õszén a Magyar Nemzeti Galériában kezdett el dolgozni. Feladata volt az 1485-95 között készült gótikus szárnyas oltárok tervezési módszereinek kutatása, rekonstruálása. 1980-2007-ig a mérnöki tudományokkal is foglalkozó Duna Múzeum (Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum) történeti képgyûjteményének volt a vezetõje, majd 89-tõl a múzeum igazgatója. 2007-tõl Budapesten, a Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum fõigazgató-helyetteseként, majd munkatársaként dolgozott.

MTI