Igazlátó Napot szervezett a minap a Szeretem Kanizsát! Akciócsoport a Halis István Városi Könyvtárban. A kísérleti jelleggel a város fiataljainak szervezett, amolyan közmeghallgatáson azonban csak néhány fiatal képviseltette magát annak ellenére, hogy a szervezõk több száz kérdést prezentáltak, melyeket elmondásuk szerint a közélet iránt érdeklõdõ diákok fogalmaztak meg a város vezetõi, oktatási szakemberek, a rendõrség munkatársai és egyéb, az ifjúság problémáival foglalkozó szervezet képviselõi számára.

Az Igazlátó Nap két moderátora, Lengyák István és ifjabb Horváth Zoltán köszöntötte a megjelenteket, majd elõbbi jelezte, a nap ötletét az adta, hogy a város civil szervezeteiben felvetõdött a fiatalok közéletbe történõ nagyobb mértékû bevonásának igénye. A megkérdezett fiatalok közül százhuszonnégyen 212 kérdést fogalmaztak meg, s a szervezõk szerint negyvenhárman azt is vállalták, hogy a nyilvánosság elõtt kiállva is tolmácsolják felvetéseiket az illetékesek felé. Ehhez képest azt lehet mondani, hogy sajnos, elenyészõ számban, mindössze körülbelül csak tizen-tizenöten jelentek meg a fórumon a megkérdezett korosztályból. Jobb arányban képviseltették viszont magukat a felnõttek, merthogy a fiatalok huszonkilenc illetékest neveztek meg, akiktõl választ várnak kérdéseikre – ha várnak egyáltalán, mert elképzelhetõ, hogy többségük kötelezõ feladatként tekintett a felajánlott lehetõségre, amit egy kérdéssel le is lehet tudni.

A kérdések azonban nem túl biztató jövõt festettek a város számára. Többségük a munkahelyteremtésrõl, a város jövõjérõl szólt, melynek kapcsán az egyik kérdezõ részérõl az is elhangzott: „A fiatalok is szeretik Kanizsát, de nem tudnak itt maradni.”

A felvetésre Marton István polgármester válaszolt, aki elmondta, hogy a munkahelyteremtés nem önkormányzati feladat, de még csak nem is állami. Egy város, vagy egy kormány vezetõinek csak az a felelõssége, hogy a vállalkozások, a gazdasági élet szereplõi számára kedvezõ körülményeket teremtsen. Úgy véli, az önkormányzat e tekintetben megtesz minden tõle telhetõt. Balogh László, az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság elnöke szerint egy város fejlõdése nemcsak pénzügyi, hanem mentális kérdés is, a legnagyobb gondot ugyanis az okozza, hogy a fiatalok inkább elmennek más városba, vagy éppen külföldön vállalnak munkát. Balogh László szerint lokálpatriotizmusra kell nevelni a fiatalokat.

Egy másik kérdés azt firtatta, hogy tervezik-e sétálóutca kialakítását?

Erre Marton István és Cseresnyés Péter alpolgármester is válaszolt, s mindketten megerõsítették, fontosnak tartják, hogy a belváros forgalma csökkenjen, a terek és a városközpont rendezettebb arcot mutasson, s történelmi miliõ alakuljon ki. Ehhez az alpolgármester szerint körülbelül öt-hat évre van szükség. Ugyanakkor azt is hozzátette, a sétálóutca léte, vagy nemléte közösségi kérdés is. Ennek megfelelõen, ha igény mutatkozik rá, akkor lesz.

Bene Csaba, a Zsigmondy-Széchenyi SZKI igazgatóhelyettese egy, a diákmunka hiányával kapcsolatos kérdésre reagálva azt mondta, szakmai szemmel úgy látja, inkább szûkíteni, mint bõvíteni kellene a diákmunkák körét, mert egyre nagyobb problémákat okoz a tanulmányi munkában. Ugyanis esténként viszont látja a hipermarketben, az üzletekben azokat a fiatalokat, akik délelõttönként az iskolában egyre kevésbé teljesítenek. Véleménye szerint a szülõk felelõssége, hogy megteremtsék azt az anyagi hátteret, ami lehetõvé teszi a gyermek számára, hogy tizennyolc éves koráig csak a tanulással kelljen törõdnie.

Szóba került a mozi kérdése is, melynek kapcsán Marton István azt mondta, Nagykanizsa az egyetlen a megyei jogú városok közül, ahol nincs mozi, szerinte ezt a problémát az önkormányzatnak kellene megoldania.

Akadt, aki újabb egyetemi kapcsolatok kiépítését sürgette. A polgármester azonban úgy látja, inkább a meglévõt kellene erõsíteni, a cél, hogy a Pannon Egyetem Nagykanizsai Képzési Helye önálló egyetemi karrá váljék.

H.A.