Pezsgõ gazdasági, társadalmi és kulturális programsorozat indításával, a közösségteremtés és a város népszerûsítésének szándékával indította el a város önkormányzata pénteken a "Nagykanizsa-tudat" erõsítését szolgáló Bethlen-évet.

(További képek a galériában)

A város közéletének, valamint gazdasági és kulturális intézményeinek képviselõi elõtt nyitotta meg a néhai miniszterelnökrõl, késõbb Nagykanizsa országgyûlési képviselõjérõl elnevezett Bethlen-évet Cseresnyés Péter polgármester (Fidesz-KDNP). Szavai elõtt Bethlen István, a Páneurópai Unió elnöke idézte fel az 1921 és 1931 között az országot irányító felmenõje gazdaságpolitikai eredményeit.
Mint mondta, 1921-ben, a trianoni döntés után hasonlóan nehéz pénzügyi helyzetben volt Magyarország, mint most az utóbbi években. Az ország akkoriban "elveszítette teljes nyersanyagkészletét", a legjobb mezõgazdasági területeit, a Németország után legfejlettebbnek számító vasútvonalai kétharmadát, miközben vagy négyszázezer menekült érkezett az elcsatolt területekrõl.
Bethlen a reménytelennek tartott gazdasági helyzet ellenére elbocsátásokkal, adókivetéssel megkezdte az ország talpraállítását, s 1924-re olyannyira stabilizálta az államháztartást, hogy a Nemzetek Szövetségétõl felvett kölcsön háromnegyedét beruházásokra lehetett költeni. 1925-tõl többlete volt a magyar költségvetésnek, amit nagyarányú ipari, mezõgazdasági és infrastrukturális fejlesztésekre lehetett fordítani. Földosztást indított, s alig néhány év elteltével Európa egyik legprosperálóbb országává tette Magyarországot.
Bethlen István elõadásában úgy vélekedett, hogy Magyarország megfelelõ lépésekkel ma is képes lenne tíz év alatt az Európai Unió élvonalába kerülni.
Cseresnyés Péter polgármester az egykori miniszterelnököt méltatva beszélt arról, hogy az õ sikerre vezetõ lépései nyomán Nagykanizsát is a fejlõdés útjára kívánják állítani. Ezt szolgálják a belváros megújítását, a csatornahálózat rekonstrukcióját célzó beruházások, új bölcsõde építése, vagy a helyi vállalkozásokkal való párbeszéd, valamint a befektetõk megnyerése.
Kifejtette, hogy a lemondása után, 1935 és 1939 között Nagykanizsa országgyûlési képviselõjeként tevékenykedõ Bethlen István elõtt tisztelegve igyekeznek a városnak új arculatot adni, új gazdasági és társadalmi jövõképet festeni, egy "fejlõdõ, összetartó, gyarapodó közösséget" létrehozni. "Tíz év távlatában szeretnénk elérni a teljes foglalkoztatást Nagykanizsán", hogy aki akar, az tudjon is dolgozni.
A "Nagykanizsa-tudat" formálása, erõsítése érdekében olyan hagyományteremtõ programokat indítanak, amelyek egyszerre lokálpatrióták, de a világra való nyitottságot is mutatják, és növelik idehaza, de akár külföldön is a város hírét. Felélesztik az egykori városi bálok hagyományát, lakossági konzultációkat kezdeményeznek, konferenciákat és közéleti beszélgetéseket szerveznek, amelyek a helyiek kötõdésének erõsítését és a befektetõk megnyerését egyaránt szolgálják - fejtette ki a polgármester.

MTI