„India végtelen útjai” címmel nyílt kiállítás a múlt héten, Nagykanizsán a Képzõmûvészetek Házában. A Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet hagyatékából rendezett kiállítás apropóján egy exkluzív katalógust is megjelentetett a Nagykanizsai Kulturális Központ. Emellett két koncertre is sor került.

A péntek délután kezdõdõ rendezvénynek stílszerûen egy indiai teaházi program adott keretet, amely a Sitaram együttes koncertjével vette kezdetét. A 2008-ban alakult zenekar az európai és a klasszikus indiai zenei hagyományok ötvözését tûzte ki célul és ennek megfelelõen mûsoruk is ezt tükrözte. Akusztikus hangszereken elõadott programjukban Tóth Szabolcs szitáron, Mótyán Tibor tabla-n és Fülöp Szabolcs gitáron játszott. Eztán következett volna a kiállításhoz kötõdõ katalógus bemutatása, amelyet Verebes István színész, rendezõ ajánlott volna az érdeklõdõk figyelmébe, de a kerekasztal beszélgetés sokkal inkább a két kanizsai festõnõ életérõl és mai világunk értékrendszerérõl, kultúrájáról szólt. Persze ez sem volt haszontalan, sõt sok olyan új információval gazdagodtunk Bethlenfalvy Géza professzor úr adomái révén, ami újabb adalékokkal szolgált Brunner Erzsébet életérõl, mûvészetérõl. Verebes István a tõle megszokott szkeptikus alapállásból, mindennapi gondjainkkal szembeállítva, a médiából ránk zúduló mûsorok igénytelenségére utalva próbált meg választ keresni arra, hogy mi lehet ennek a gyûjteménynek és általában az igényes kultúrának a küldetése, esélye manapság. A beszélgetést vezetõ Kõfalvi Csillának, részben életkorának és szemléletének köszönhetõen gyökeresen eltérõ véleménye volt abban, hogy tudunk-e tenni, lehet-e tenni ezek ellenére. Így hát beszélgetésük nem a hagyományos hurrá-hurrá hangulatban zajlott, mellõzve a sok helyen megszokott protokolláris jelleget. Ezek után essen szó -akár hiánypótlásként- a katalógusról is. A katalógus egy-két apró hibától eltekintve európai színvonalú kiadvány, melyre minden kanizsai büszke lehet. Megjelenésében míves, tipográfiájában jeles, információ-tartalmában hiánypótló az Elizabeth Brunner néven jelzett katalógus, melynek elõszavát Gauri Shankar Gupta az Indiai Köztársaság nagykövete, köszöntõjét Cseresnyés Péter Nagykanizsa város polgármestere írta. A magyar és angol nyelven íródott szakmai anyagot Bethlenfalvy Géza, Kõfalvi Csilla és Gellér Katalin jegyzi. A szép festmények reprodukciói mellett, a Brunnerek életébõl szemezgetett fotóritkaságok teszik még értékesebbé ezt a könyvet. A rendhagyó beszélgetést követõen a Relazioni Ektar quartet adott koncertet. A magyar és olasz muzsikusokból álló formáció mûsorának elsõ részében Francesco Socal (basszusklarinét, klarinét) és Stefano Ottogalli (gitár) klezmer zenei motívumokra épülõ kompozíciói hangzottak el. A második blokkban Váczi Dániel szaxofonokon, Szõke Szabolcs gadulkán, sarrangin és array mbira hangszeren játszott. Több kontinens zenei hagyományai, ritmikái társulva a kortárs improvizatív zene világával különösen érdekes és izgalmas produkciókban öltöttek testet. A kamarazenei program ráadásaként eljátszották a Török tánc címû szerzeményt. A hátteret adó, Z. Soós István monumentális alkotásán található Berzsenyi idézet „Nem sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat” végig jelen volt ezen az estén akár a Brunnerek életére és képeire, akár a meditatív zenére gondolunk.
H.Gy