A Medgyaszay Házban megrendezett Bethlen-esten elõször dr. gróf Bethlen István, a Páneurópai Unió elnöke szólt a megjelentekhez.

Mint hangsúlyozta, nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy a nagykanizsaiakkal lehet a 2012-es Bethlen-év megnyitóján. Beszédében rámutatott, hogy a 90 évvel ezelõtti és a mai állapotok között sajnos sok hasonlóság fedezhetõ fel. Ám szerinte sok mindent lehet a mai idõkben abból a 10 és fél évbõl tanulni, amikor a felmenõje, gróf Bethlen István volt 1921 és 1931 között az ország miniszterelnöke. Megállapíthatjuk – mondta –, 1921-ben sokkal katasztrofálisabb volt a helyzet, mint ’45-ben, pedig ekkor szinte porig bombázták Magyarországot. Trianon után külföldön és belföldön a nagy többség egyaránt azt mondta, ez az ország gazdaságilag életképtelen, nem lehet talpra állítani. A belsõ erõk átcsoportosításával, adókkal azonban Bethlen talpra állította az országot. 

1924 végére a magyar államháztartás stabilizálódott s a Nemzetek Szövetségétõl felvett kölcsön háromnegyedét beruházásokra költötték. 1925-tõl kezdve a magyar költségvetés többlettel gazdálkodott, amit utak építésére, a vasúti hálózat rendbehozatalára, az ipar és a mezõgazdaság nagyarányú fejlesztésére fordítottak. Magyarországnak mindig is Isten adta lehetõsége volt a mezõgazdaság, és 2011-ben is egy kitörési pont lehet – jegyezte meg. 1928-29-re a magyar munkások elérték az európai életszínvonalat. Reménytelennek tûnt a kiindulás, de pár év alatt rendbe lehetett hozni Magyarországot. Tíz év alatt ismét az európai élvonalba lehet állítani országunkat ma is, ehhez azonban nagyon keményen kell dolgozni, kemény intézkedéseket kell tenni. Ha az ország valóban csak készenléti hitelt vesz fel, és továbbra is nagyon jó gazdaságpolitikát folytat az ipar és a mezõgazdaság bevonásával, továbbá a külföldieknek földet nem juttatunk, akkor legalább olyan sanszunk lesz, mint annak idején a bethleni korszaknak volt: Magyarországot Európa legvirágzóbb országai közé emelni.
Gróf Bethlen István és Cseresnyés Péter polgármester beszéde után pezsgõs koccintásra várták a résztvevõket az intézmény az elõterébe, ahol Lehota János esztéta az 1920-as 30-as évek Nagykanizsáját idézte fel.
Cseresnyés Péter pohárköszöntõjét követõen gróf Bethlen István hangsúlyozta: sokszor járt ebben a városban, nagyon közel áll a szívéhez, és különösen nagy örömet jelent számára, hogy a képviselõ úr személyében Bethlen István országgyûlési képviselõ egy kései utódjának államférfiúi szintû programbeszédét hallhatta, mely megfelel a nagy elõd vizionális, de a víziót a napi politikába átültetni tudó képességéhez. Meggyõzõdése, mindazok segítségével, akik hozzá tudnak járulni a program sikeréhez, el fogják érni, hogy ebbõl a vízióból valóság legyen, talán nem is tíz év alatt, hanem hamarabb. Nagykanizsa pedig a program közös erõvel történõ megvalósításával az ország számára példakép lehet.

(További képek a galériában.)

B.E.