Hamarosan megjelenik a vonatkozó törvény végrehajtási rendelete, ezt követõen - várhatóan két héten belül - valamennyi megyében aláírhatják az önkormányzatok az államnak történõ vagyonátadásról szóló megállapodásokat - közölte Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerdán Zalakaroson.

 A 19 megyében összesen 739 intézményt - ezen belül 30 egészségügyi és 475 oktatási intézményt -, továbbá mintegy 61 ezer alkalmazottat érint a vagyonátadás - mondta a területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelõs helyettes államtitkár a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás szakmai fórumán.
Mint kifejtette: a 2013-tól létrejövõ járások kialakításának alapelve, hogy egyetlen járás sem érhet túl a megyehatárokon és legfeljebb 30 kilométeres körzetûek lennének. A járási rendszer 1983-as megszûnésekor 83 járás volt, ezzel szemben most várhatóan 160-170-et alakítanak ki.
Jelenleg 175 kistérség van az országban, a tényleges térségszervezõ városok száma mintegy 200, várhatóan ezek figyelembevételével szervezõdnek majd a járási hivatalok, amelyek államigazgatási feladatokat látnak el a megyei kormányhivatal szervezeti egységeként. A mostani 29 helyett várhatóan mintegy 300 helyen lesznek majd kormányablakok - tette hozzá a helyettes államtitkár a területi államigazgatás fejlesztésérõl és a járások kialakításáról szóló elõadásában.
Bitay Márton, a Belügyminisztérium önkormányzati stratégiai fõosztályának vezetõje az önkormányzati törvény tervezetérõl tartott elõadásában az új elemeket ismertetve azt mondta, hogy újraszerveznék a mintegy nyolcezer állami feladat állam és önkormányzatok közötti elosztását. Az alapelv az, hogy csak a települések képességeihez és lakosságszámához viszonyítottan lehet számukra feladatokat kiosztani.
Kitért arra, hogy közös önkormányzati hivatali struktúrát kívánnak kialakítani a mûködõképesség fenntartása és az új feladatfinanszírozási rendszer biztosításával. Úgy fogalmazott, hogy jelenleg a 3200 önkormányzat közül mintegy kétezer nyújt be igényt az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések (önhiki) számára kiírt
pályázaton, és ezen a helyzeten változtatni kell.
Kitért arra is, hogy bõvül a polgármester hatásköre, például a jegyzõ felett munkáltatói jogot gyakorolhat, szavazategyenlõség esetében döntõ lesz a szava, a testület két alkalommal történõ határozatképtelensége esetén pedig jogosult lesz döntést hozni. Dönthet majd két ülés közötti idõszakban a felmerülõ halaszthatatlan ügyekben is, továbbá az önként vállalt feladatok ellátására fordítható összes forrás 10 százalékáig önállóan határozhat a felhasználásról.
Új jogintézményként a méltatlanság is megjelenik a törvényben, ennek következményeként a testület megszünteti annak a képviselõnek a megbízását, akit eltiltanak a közügyektõl, netán szabadságvesztésre ítélik, de akkor is, ha bármilyen köztartozása van.
2013-tól a körjegyzõséget felváltja a közös önkormányzati hivatal, amelyet a járáson belüli települési önkormányzatok alkotnak, legalább kétezer fõs összlakosság vagy legalább hét település összefogására. Változtatni csak a tervezett ötéves önkormányzati ciklusokban lehet majd ezeken a társulásokon - részletezte a Belügyminisztérium szakembere.
Kifejtette azt is, hogy az egyes önkormányzatok nem tervezhetnek majd mûködési hiányt, a normatív finanszírozás helyett pedig feladatfinanszírozás lép életbe, a kötelezõen ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott támogatást biztosítanak.
Az adósságkezeléssel kapcsolatban arról beszélt, hogy a jövõben az önkormányzatok csak a kormány engedélyével vállalhatnak adósságterhet, saját éves bevételeik legfeljebb feléig. Jelezte, hogy az ötven százalékos felsõ határra vonatkozóan sok módosító javaslat érkezett, mert ezt januártól a települések jelentõs része valószínûleg nem tudná tartani.

MTI