A tegnap esti viharos hangú lakossági fórum egyik vendége Dudás Zoltán, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium fõosztályvezetõje volt. A címben felvetett kérdésekrõl õt kérdeztük.

- Jelen pillanatban egy pályázati kiírás van folyamatban a társadalmi infrastruktúra operatív programok kapcsán, melynek keretében szeretnénk kialakítani a Nyugat-Dunántúlon egy javítóintézetet. Ezt mind a szakmai szempontok, mind a statisztikák alátámasztják. Fontos, hogy a gyerekek a rehabilitációjuk idejét ne az utcán, vagy szabadlábon töltsék, és ne büntetés-végrehajtási intézményben, ahol tovább kriminalizálódnak, hanem pedagógiai módszerekkel dolgozó javítóintézeti ellátásban. 

 - A fórumon többször felvetõdött, hogy szabadon jönnek-mennek-e az itt lakók, vagy ez valamilyen módon zárt intézmény.
- A javítóintézeti ellátáson belül nagyon szigorú eljárásrend, jogszabály szabályozza azt, hogy az intézménynek miként kell mûködnie. Az intézeten belül kétféle eljárás létezik. Az egyik az elõzetesen fogvatartott fiatalok ellátása, ahol még a telefonkapcsolat és az internethasználat sem megengedett. Õk az eljárás lezárásáig teljes elszigeteltségben vannak, pont azért, hogy ne tudják befolyásolni a nyomozás kimenetelét. A másik esetben, amikor a bíróság javítóintézeti ellátást rendel el, ott pedig szigorú szabályok vannak arra, hogy a nevelt mikor és milyen kíséretben hagyhatja el az intézményt. Tehát minden esetben korlátozott és felügyelt keretek között történhet ez. Gondoljunk bele abba, hogy a kísérõk száma minimum kettõ kell, hogy legyen, és a maximális csoportlétszám hat fõ. Ez egy szoros kötelék, ami biztonságot ad. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy jelen pillanatban Magyarországon azon a négy helyen, ahol javítóintézet van (Debrecen, Aszód, Budapesten két helyen) mindenhol sûrûn lakott területen helyezkedik el. Az elmúlt húsz évben egyetlen olyan esetet sem tudunk megemlíteni, ahol bármiféle atrocitás vagy bûncselekmény történt volna. Ez az ellátásforma nagyon szigorú, kontrollált és kezelt.
- A fórumon elmondta, hogy a helyszín nem dõlt el, csak az a biztos, hogy a Nyugat-Dunántúlon keresnek. Mivel jár ez, mit hozhat egy település számára, ha ott létesül egy ilyen intézet.
- A pályázat még kiírásra sem került, még csak az elõkészítõ munkacsoport végzi a dolgát. A pályázati keret 2,25 milliárd forint, tehát a településnek ennyi beruházással kell számolnia. Úgy gondolom, hogy jelen helyzetben, amikor nehezen lehet fejlesztéseket eszközölni, ez egy jó lehetõség. Mindenképpen fontos megjegyezni azt is, hogy általában, ha valahol van egy EU-s beruházás, az húzza maga után a többit. Például egy ilyen infrastrukturális beruházást követõen feltehetõen humán erõforrásra is lehet majd pályázni. Azt a lehetõséget is számba kell tehát venni, hogy ez nem csupán 2,25 milliárdot hozna. Ha megnézzük az intézmény éves költségvetését, az körülbelül 500 milliós nagyságrendû. Véleményem szerint ennyi állami pénzt elkölteni egy településen kimondottan hasznos.
- Mennyi embernek teremt ez közvetlenül és közvetve munkalehetõséget?
- Az alkalmazott szakmai létszám szabályozva van, tehát ha itt egy százhúsz fõt befogadó intézmény épül, akkor 100-110 alkalmazottal lehet számolni. Ezen felül ezek az intézmények nemcsak a saját alkalmazottaikat tartják fenn, az intézmény beszerzéseibõl a környék beszállítói is profitálhatnak.

K.H. – H.R.