Állami fenntartásba, illetve tulajdonba kerülnek január 1-jével egyebek mellett a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelõk. Az intézmények átadását az új önkormányzati törvény írja elõ, amely rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki.

 Az Országgyûlés december 19-én fogadta el a kétharmados támogatást igénylõ új önkormányzati törvényt (Ötv), amely alapvetõen átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást.
A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a megyei közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.
A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttmûködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.
Az önkormányzatok a jövõben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezõen elõírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.
A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhõszolgáltatás és a hajléktalanellátás.
A változások közé tartozik, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.
A fõvárosban nem változik meg az eddigi kétszintû önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi "szintrõl", így például a hajléktalanellátás felelõssége a jövõben a fõváros helyett a kerületeké lesz.
A megyék szerepe alapvetõen megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszûnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövõben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.
Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyûlési képviselõ a 2014-es választások után. A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, amely a házastársra, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsõs - nem képviselõ - tagjaira is vonatkoznak majd.
A törvény "megerõsíti" a polgármestereket a képviselõ-testülettel szemben, így például a polgármester - meghatározott esetekre - vétójogot kap, és tisztségének megszûnésérõl csak bíróság dönthet.
Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fõvárosi, illetve megyei kormányhivatal indítványára is.
A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minõsített többséggel mondhatja ki a saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli idõpontra idõközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli.
Kivételes eszközként az Országgyûlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen mûködik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetõjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.

MTI