Megfázás, nátha vagy influenza? Sokan összekeverik ezeket a betegségeket, s úgy gondolják, az influenza csak valamiféle komolyabb meghûlés, amit nem kell kezelni, pláne nem szabadságot kivenni miatta. Ez azonban nagy tévedés.

Az influenza tünetei hirtelen jelennek meg, órákon belül rosszabbodnak és magas, akár 41 fokos lázzal, fáradtsággal, gyengeségérzettel és izületi fájdalmakkal járnak, míg a megfázás tünetei fokozatosan fejlõdnek ki és gyors lefolyásúak. Az influenzavírus természetesen sokkal hatékonyabb a legyengült immunrendszerrel szemben, ezért ha igyekszünk karbantartani, nagyobb eséllyel megúszhatjuk a szezont fertõzés nélkül. Hogyan óvjuk meg egészségünket, milyen immunerõsítõ teákat igyunk? – tettük fel a kérdést Göncz Józsefnének, akit a törzsvásárlói csak Mirának szólítanak.

 – Ne várjuk meg a tipikus tüneteket, hanem menjünk elébük. Az egyik legfontosabb a kellemes, aromás, jóízû, s a gyerekek által is kedvelt kakukkfûbõl készült tea. Egy 2,5 deciliteres csészéhez egy mokkáskanálnyit tegyünk, öntsünk rá forró vizet, majd néhány perc múlva szûrjük le. Ne hagyjuk sokáig állni a fõzetet csersav tartalma miatt. Ha lázasak vagyunk, különösen jót tesz, ha melegen elkortyoljuk, mézzel ízesítjük, majd ágyba bújunk kiizzadni. Jól társítható hozzá még a bodza, a hársfavirág, a csipkebogyó, az apróbojtorján és a zsálya is. Ezek a népi gyógyászatból nagyon régóta ismert, meghûléses betegségekre használható teák.
– Milyen arányokban készítsük el?
– Ízlés szerint. Aki nagyon szereti például a bodzát, egy literhez egy-egy teáskanálnyit adjon belõle. A hársfavirágból elég egy csipetnyi is. A kakukkfûnek sok fajtája van. Télen akár -25 fokban sem fagy meg és a nyári nagy szárazságot is jól bírja. Érdemes ezeket a nagy túlélõ, télálló növényeket figyelni a természetben, mert jó hatással vannak immunrendszerünk erõsítésére. A szájüregben és a torokban lévõ gyulladásokra az apróbojtorján teát ajánlom. Ha nyálkásodás, torok vagy mandula probléma alakul ki valakinél, érdemes a langyos, ízesítés nélküli teával naponta többször is gargalizálni, majd kiköpni, hogy a vírusok, baktériumok ne jussanak le a bélrendszerbe. Az apróbojtorjánnak nagyon különleges, semmihez sem hasonlítható aromás íze van, ennek ellenére viszonylag kevesen ismerik vörös színû teáját. Fogínybetegségekre is alkalmazható a magas C-vitamin tartalma miatt, hiszen különösen ebben az évszakban, a vitaminhiány miatt gyakrabban fordulhat elõ fogágy gyulladás.
– Hol szedhetünk a környékünkön apróbojtorjánt?
– Rétek, erdõk szélén, irtásokban, árokparton. Jelentéktelennek tûnõ apró kis sárga virágai nyúlánk fürtökben fejlõdnek. Virágos hajtását a virágzás idején, júniustól augusztusig kell gyûjteni.
– A gyógynövényeken kívül mit fogyaszthatunk még?
– Valamennyi télen fogyasztott ételt. Ilyen a savanyú káposzta, a hagymák, a fekete retek vagy akár a fokhagymás pirítós, tökmagolajjal ízesítve. A feketeretket jó apróra lereszeljük, egy kicsit megizzasztjuk sóval, majd néhány percre letakarjuk, s utána rászórjuk vajas vagy zsíros kenyérre. Epetisztító, ezért lehetõleg az esti étkezésnél fogyasszuk. Nagyon finom tökmag vagy olívaolajjal meglocsolva. Emellett kerüljenek sárga ételek – mint például sárgarépa és sütõtök – is az asztalunkra.
– Milyen gyógynövényeket szedhetünk most februárban?
– Találunk még csipke-, kökény-, galagonyabogyót. Akár csipegethetünk is belõlük a kevésbé forgalmas helyeken. A lakásban is szép dísz lehet a fagyöngy. Teához a fehér fagyöngy levelét használhatjuk fel, a sárga bogyójú fakín nem gyógytea, az csak díszítésre alkalmas. A fehér fagyöngy bogyóját dobjuk el, mert mérgezõ, s utána alaposan mossunk kezet. A levelébõl áztatással készült tea a legalkalmasabb a gyógynövényeink közül az ingadozó vérnyomás kezelésére. Jó immunerõsítõ, fõleg értisztításra, érelmeszesedésre, a vércukorszínt egyensúlyba állítására alkalmas. A teázás után menjünk ki akár néhány órára a szabad levegõre még akkor is, hogyha odakint hideg van. Ilyenkor is lehet gyönyörködni a természet szépségében. Mozgás, sétálgatás közben sejtszinten is áttisztulhat a szervezetünk. Száraz idõben keressük fel valamelyik környékbeli erdõt, de hasznunkra válhatnak a tisztító kúrák vagy akár az egy-egy napos léböjt kúrák is. Jelöljünk ki egy olyan napot a naptárunkban, amikor pihen a szervezetünk, hiszen nagyon sok energiát elvesz tõle az élelmiszer feldolgozás, különösen akkor, ha sok húst eszünk. Az állatvilágban is megfigyelhetjük, miután az oroszlán megeszik egy zergét, szinte napokig csak fekszik, mert emészt szegény. Mi se csodálkozzunk azon, hogyha húst eszünk, elmegy az erõnk, és úgy érezzük, le kell pihennünk egy kicsit.
B.E.