A vízilabda gyermek korcspoportos (1999) Budapest-bajnokság alsóházi rájátszásának 4. fordulója keretében a Kanizsa VSE a Kecskeméti Sportiskolával mérkõzött fõvárosi helyszínen. Nos, a 21-3-as vereségnél a kanizsaiak háza táján azért mindenki jobbra számított...

Kanizsa VSE – Kecskeméti Sportiskola 3-21 (1-6, 2-6, 0-3, 0-6)
Kanizsa VSE: Horváth B. – Kocsmár 1, Klepács 2, Gadányi, Lóránt, Pécsi, Hóbor. Csere: Kovács M., Bizony, Horváth Gy., Nemes, Vlaszák, Pataki, Koczor, Farkas. Edzõ: Szabó Sz., Simonka F.

Szabó Szilárd tréneri beszámolója: "A papírforma nem sok jót sejtetetett a mérkõzés elõtt, ám a mérkõzésen esélyeink gyorsan tovább romlottak. Nyitott medencében került megrendezésre a mérkõzés, melyhez játékosaink egy részének sajnos nem sikerült alkalmazkodnia, kedvetlenül, motiválatlanul szálltak vízbe.
A mérkõzésen a támadásainkban megoldottuk, amit terveztünk: erõs centereink szinte minden akcióban gólhelyzetbe kerültek, ám a befejezést rendszeresen elrontották. Gyakran a szerencse is az ellenféllel volt…
Védekezésünk viszont teljesen csõdöt mondott. Rendszeresen megúsztak rólunk, így ziccereket lõhetett az ellenfél. Tudtuk, hogy ez a gyengénk, megbeszéltük ennek ellenszerét, mégsem tartottuk be a megbeszélteket!
Tanulság, hogy a környezeti tényezõkhöz való alkalmazkodás ugyanolyan fontos, mint az úszó-, vízilabdatudás. Ellenfeleinkrõl példát vehetünk, akik (sajnos) nem zavartatták magukat, 10 fokban is pörögtek, harcoltak. A testi erõt pedig technikai tudással lehet csak igazán hasznosítani."