"Ez nem a szenvedélyem, ezért meg tudok válni tõlük" - fordult egy valódi meglepetéssel Szi-Márton János zalakomári plébános ifjú hallgatóságához, s egy kislánynak nyújthatta át a talán egy '30-as évekbeli Bugattit idézõ kis játékot. Ez már a zárómomentuma volt annak a megnyitónak, melyet az "Én hobbim" sorozat keretében tartottak a HSMK földszinti elõcsarnokában.

No és a témája igazi meglepetések garmadája volt, hiszen Marci atya Kinder-csoki figuráinak bemutatójára került sor. "Hát, igen, szeretem a csokit, ez azt hiszem látszik rajtam, s persze szeretem a meglepetést is, s bár az nem látszik, de ez is igaz..." - mondta bevezetõül a gyerekeknek a gyûjtemény gazdája, s a filozofálgatást folytatta is: "A játék kiragad az idõbõl, s idõtlenné varázsolja a létet, mert hiába, játszani jó."

Természetesen a június 5-ig megtekinthetõ kedves kis alakok, jármûvek, mesefigurák halmaza nem a véletlen mûve és nem is néhány napos gyûjtögetés eredménye. Marci atya elmondta, nagyjából ezer darabot hozott el Nagykanizsára, de az otthoni "készletet" felmérni sem tudja. "Oly' kimondott módon már nem is érdekel, de egyszerûen szeretem õket. Van ám olyan is, melyet nem is raktam össze, de a gyerekek tántoríthatatlanok, hozzák becsülettel a figurákat, amint megtudják, hogy ezek gyûjtésével foglalkozom." - fogalmazott mosolyogva a gyûjtõ plébános.
Aztán ha egy picit mélyebben elmerülünk a kinder-figurák "tudományában", felszínre kerül, melyik az izgalmasabb: az összerakható, vagy az egybeni, a kiskocsik, vagy a mesebeli alakok? Nos, mint minden, ez is egyéni ízlés dolga, az viszont bizonyos, a péterfys negyedikes tanulók a teli vitrineket meglátva kétséget nem hagytak afelõl, igencsak érdekli õket a téma... De nem csupán õket. Még a délelõtt folyamán a középiskolásokat is legalább annyira lázba hozta a gyûjtemény, hogy a felnõttekrõl már ne is szóljunk...

P.L.

Fotó: Varga Mónika

További képek a galériában.