A Nagy-Magyarország Emlékmûnél vasárnap délután a délelõtti emlékmise után a trianoni békediktátum 92. évfordulója alkalmából várták megemlékezésre (melynek mûvészeti vezetõje és programszervezõje Rajnai Miklós Bánffy Miklós-díjas bölcsész volt) a város polgárait, hogy a lelkekben felelvenítsék a magyar történelem egyik legszomorúbb eseményét, s emellett összefogásra buzdítsanak a magyarság soraiban.

Rózsás János író, nagykanizsai díszpolgár, volt GULAG-rab gondolatait Horváth István, Radnóti-díjas versmondó tolmácsolta, s a köszöntõ üzenet üzenet szerint meg kell maradunk államalkotó népnek õseink földjén.

(További képek a galériában.)

Az emlékbeszédet idén Dr. Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász mondta el, aki kifejtette, bárhogy is alakul az úgynevezett nagyhatalmak gondolkodása a történelem viharaiban, minden népnek joga van és lesz az önrendelkezéshez, s ennek kivívásához, egyben a szabadsághoz bátorság szükséges.
Az egyetemes magyar kultúra értékeinek megtartása és átörökítése érdekében kifejtett önzetlen emberi tetteikért idén Magyar Mûveltség Díjban részesült néhai dr. Andor József erdõmérnök, Selestey László néprajzkutató, Hintalan László élettörvény kutató, Eva Maria Barki nemzetközi jogász és Balczó András olimpiai bajnok öttusázó.
A kulturális mûsorok mellett a megemlékezés magasztos pillanatait a koszorúzás tette igazán ünnepivé, hogy aztán a koszorúk méltóképp emlékeztessenek arra, a ma élõ magyarság sem feledkezik 1920. június 4-érõl.