Vasárnap a Magyar Éremgyûjtõk Egyesületének Nagykanizsai Csoportja rendezett ismét kiállítással egybekötött érembörzét a HSMK-ban. A gyûjtõk seregszemléje ezúttal az olimpiák, sportági világbajnokságok, Európa-bajnokságok témáját állította a központba, s a hazai sorozatok mellett természetesen a külföldi anyagok sem hiányozhattak a sorból.
Karádi Ferenc alpolgármester megnyitója után kezdõdött hivatalosan is a börze, mely fókuszába az érméken, bélyegeken az olimpia eszméjének, eseményeinek megörökítése került. Az elsõ (ókori) olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban rendezték Olümpiában, majd I. Theodosius császár i. u. 393-ban végleg betiltotta a hellének földjén megrendezett seregszemléket.

Az újkori olimpiai játékok eszméjének felélesztése a francia Pierre de Coubertin báró nevéhez fûzõdik. 1894 nyarán megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, s az elsõ versenyt Athénban rendezték 1896-ban, a következõt pedig 1900-ban Párizsban.
Természetesen az érembörzén nem csupán a sport apropóján aktuális bélyeg-, illetve éremgyûjteményekkel találkozhattunk, valamint azokból vásárolhattak az érdeklõdõk. S ami a leglényegesebb, ilyen alkalmakkor nem csupán Nagykanizsáról érkeznek a gyûjtõk.
- Nálunk Szombathelyen gyakorlailag minden két hétben tudunk rendezni ilyen jellegû találkozót - fogalmazott a vasi megyeszékhelyrõl érkezett és az úgynevezett hibáspénzekre specializálódott Pál József. - Természetesen nem csupán adás-vétellel, de tanácsadással is vendégeink rendelkezésére állunk.
S hogy mit is takar a hibáspénz fogalma a "gyakorlatban"? Nos, példának okáért félrenyomott egykori papír ötven forintossal is találkozhattunk, amelyen ráadásul nem "akkreditált" sorszámot is találhattunk. Ha mindez még azzal társul, hogy a papír bankjegy gyûrõdésmentes, aligha csodálkozhatunk azon, hogy névértékének hatvanszorosa volt az irányára...
Mondjuk ez az összeg egy 500 eurós bankjegy esetében már valóban nem hangozna rosszul...

P.L.