Ahogy a horvátok részérõl mindent beleadtak, úgy Nagykanizsa is felpezsdült avégett, hogy Horvátország július 1-tõl az EU tagja lett, hiszen Európai táncrend - a Horvát Köztársaság köszöntése az Európai Unióban címmel a Kanizsa Plaza szervezésében kulturális rendezvénnyel is kedveskedtek a vasárnapjukat könnyed ejtõzéssel indítóknak.
A program keretében a Kanizsai Horvát Tamburazenekar, a Kanizsai Horvát Kórus adott elõ nem csupán szûkebb pátriájukból való színes mûsort, majd a plaza toronyórájának harangjáték-avatása után horvát táncház is várta az érdeklõdõket.
Mozgalmasnak ígérkezett aztán a nap további része, földrajzi értelemben városunktól kicsit távolabb is, igaz, ezt megtapasztalni azért nem kellett olyan messze menni: elég volt akár a letenyei határátkelõre kitekinteni.

14 óra: A horvátországi Gorican településérõl (no, meg magyar oldalról) - alapvetõen civil kezdeményezésre - indult menet a közeli, kikapcsolódni vágyók körében népszerû Zelengajhoz, ahol idõvel a felállított alkalmi színpadot a különbözõ zenét szolgáltató csapatok vehették birtokukba, nem spórolva a decibelekkel - az asztaloknál többen pedig a deciliterekkel...
16 óra: "Határtalan vendéglátás", szólt az egyik közösségi portál bejegyzése, mivel hivatalosan is kezdetét vette a határmenti helyen a közös vendéglátás, köztük például a keresztúri önkéntes "lánglovagok" képviselõivel.
19.15 óra: Az autók száma már gyakorlatilag "megsaccolhatatlan" a fentebb említett "zöld" helyen, irány hát picit beljebb horvát területeken - lássuk, mi történt Varasdon.
20 óra: Varasd belvárosában vagy Zadarban a nyári szezon kellõs közepén járunk? Az óvárosi teraszok úsznak, aki szabad széket, fotelt keres, néhány száz métert gyalogolni köteles. A nagyszínpad EU-s kékben pompázik, a csillagos zászlók mellett egy nagy bank molinói a "sógorainktól"..., hely pedig valahol a Ferences tér kiülõjén. Ninski Grgur (fordítsuk Nini Gergelynek) a X. században a horvát királyi udvar kancellárjaként és püspökként élt át talán olyan mozgalmas idõszakot, amit most szobra "konstatálhatott" a horvátok barokk fõvárosának méhkasra hajazó központjában. Persze, el innen a fennköltséggel, hiszen...
20.45 óra: ... sokaknak másnap, vagyis július 1-e is egy munkanap. A varasdi rádió bájos bemondója már hazafelé igyekszik, hiszen hétfõn hajnali négykor mese nincs, kelni kell. Irány hát a fõtér, ahol a fényjáték kellõs közepén már javában a színpadtechnikán dolgoznak.
21.15 óra: Bécsi elõadók fel, opera részletek minden mennyiségben, Mozart Figaróját még a kevésbé vájtfülûek is ismerik, no meg a színpadi konferanszié szinkrontolmácsolásban sem utolsó, a németet ülteti át azonnal horvátba.
21.50 óra: Azért az éjfélt nem mindenki fogja az óvárosban (képünkön) tölteni, ez látszik a valamelyest ritkuló embersorok között, igaz a kávézók még mindig roskadásig.
22.40: Vissza hát a horvát-magyar határra, ahol láthatjuk, az egyik horvát kereskedelmi televízió lelkesen számlál vissza.
00.01 óra: Horvátország hivatalosan is az EU tagja, Zelengaj "körzetében" pedig tûzijáték. A határ horvát és magyar oldalán lázas készülõdés (pezsgõbontás...), majd koccintás a "vámosok" körében is. Függetlenségének kikiáltása után szinte napra pontosan 22 esztendõvel. Ahogy egy petriventei kiruccanó fogalmazott: "Ez egyfajta ismételt eggyé válás is nekünk, horvátoknak. Brüsszel és a politikusok úgyis elrendezik a fenti dolgaikat, nekünk az emberi oldala fontos elsõsorban."
Van, aki gyalog indult vissza oldalunkra, mert ott parkolt le a gépkocsijával határsétája elõtt. A parkoló tûzoltóautón pedig lobog a magyar, EU-s és horvát lobogó... Horvátország megérkezett, illetve úton van, melynek további szakaszai sem lesznek egyszerûek...

Polgár László (Zelengaj, Varasd)

Fotó: varazdinske-vijesti.hr