A Kanizsa Kajak-Kenu Klubnál is tartottak a napokban évzárót, s a sportklub életében valóban nem szokványos esztendõt zártak, hiszen még a tavasz folyamán sikerült a szakmai stábjukhoz csábítani Sári Nándor olimpiai bajnokokat is felkészítõ mesteredzõt. A kajakosok összejövetelén már jól érzékelhetõ volt a "fejlesztés" gyümölcse, hiszen rengeteg gyerkõc fogadhatta a jutalmazó gratulációkat - többek között Ábrahám Attila olimpiai bajnoktól, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség fõtitkárától.
A kajakozással most ismerkedõ nebulók között találkoztunk egy kevésbé szokványos esettel is - s ha igazán a sportághoz hûen szeretnénk fogalmazni -, van olyan család szûkebb pátriánkban, ahol a vasárnapi ebéd melletti téma valóban a lapátolásról szólhat, mi több, a gyerekek egyszerre még egy kajak négyesbõl is kiszorulnának, lévén mind az öt testvér már a KKKK színeiben szeli a habokat...

Íme, hát a kajakozás tömegesítésének egyik módja, s nem véletlenül "nyúltunk bele" így a szakmázásba, hiszen ahogy a szövetségi fõtitkár is fogalmazott, a kajak-kenu felfuttatásának is egyik legfontosabb kérdése, miként sikerül ûzésébe bevonni - nem csupán - a fiatalokat.
- A sportág jövõje túlmutat szigorúan csak az eredményeken, legalább ilyen fontos annak társadalmi beágyazottsága is - fogalmazott Ábrahám Attila. - Szeretnénk eljutni oda, hogy ne csupán az olimpiák idején a fotelból szurkolva legyen fontos a kajak-kenu az emberek számára, hanem szívesen csábítanánk ki õket a vízhez is, hogy ha csupán hobbi szinten is, de üljenek bele a hajókba.
Ahogy az 1988-ban kajak négyesben olimpiai bajnok elöljáró fogalmazott, ennek egyik elsõ lépése az, melyet Nagykanizsán az utóbbi idõben tapasztalhattak.
- S amit látunk, az megérett a bizalomra, így különösen nagy érdeklõdéssel figyeljük, ami itt történik - folytatta Ábrahám Attila. - Nem mostanában volt, amikor errefelé jártam, egykor még egy vidékbajnokság keretében a Rába ETO színeiben kajakoztam Kanizsán 1981-ben, azóta bizony rengeteg idõ telt el, s most ismét fel lehet itt futtatni valamit. Nem véletlen tehát, hogy szövetségünk vízitelep-fejlesztésre 15 millió forintot juttatott az ittenieknek és eszköztámogatásra is el tudtunk különíteni 3 millió forintot. Ezzel nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kanizsaiak a támogatottak elit körébe kerültek.
S hogy milyen fejlesztések zajlanak, illetve már valósultak meg a dél-zalai kajak-kenus életen belül, arra Sári Nándor külön is készített részletes kimutatást.
- Bár ez az elsõ ilyen alkalom edzõi pályafutásom során, hogy nekem kell kiállnom a hallgatóság elé, de elmondhatom, nagyon sok mindent hozott ez az év - kezdte a mesteredzõ. - Az elõzõ évekhez viszonyítva is látható az elõre lépés, a magyar bajnoki pontversenyben például a nagykanizsai egyesület 73 pontjával a elõzõ évi hatvanadikról az 51. helyre lépett elõre és a felnõtt férfiak mezõnyében válogatott kerettaggal is büszkélkedhetünk Németh Ádám személyében. Nem csupán a sportszakmai vonalhoz, eredményekhez kapcsolódva mondanám el azt, hogy tizenöt esztendõre kaptuk bérbe ingyenesen a Csónakázó-tó melletti 5000 négyzetméteres területet a várostól egy együttmûködési megállapodás keretében, s ez hatalmas segítség az egyesület számára. Egy 15 millió forintos beruházást jelentõ új hajótároló kialakításának munkálatai januárban kezdõdnek, ami új stég és épület elkészültét is magában foglalja reményeink szerint a május 31-i sárkányhajó road-show verseny keretében történõ átadásig. Az elõzetes terveink szerint igazán komoly versenyeket 2015-ben szeretnénk idehozni, viszont jövõ ilyenkor már szándékunkban áll a helyi kajakos díjunkkal kirukkolni, mellyel a legeredményesebb felnõtt és utánpótláskorú versenyzõinket jutalmaznánk.
Ahogy a mesteredzõ fogalmazott, örül, hogy Nagykanizsát választotta tréneri pályafutása legújabb helyszínéül, s a szülõk és az edzõi stáb mellett sokat számított a polgármesteri bátorítás is. Az egyesület részérõl nem maradhatott el a kajakos növendékek köszöntése sem, illetve Héder István, valamint Szendrõi Ottó személyében a kajak-kenu klub két örökös tiszteletbeli tagot is választott soraiba.
- Nándiéknak én csak annyit mondtam, hogy hozzanak annál több sikert, mint én annak idején, s akkor már nem lehetnek elégedetlenek - mondta az ünnepélyes pillanatok után Héder István.
A kora este során onnantól aztán már tényleg a fiataloké volt a fõszerep, akik megrohanhatták a finomabbnál finomabb süteményekkel megrakott asztalokat, hogy a vizes sportág jegyében sütött és a legnagyobb sikert méltán arató ünnepi tortáról már ne is szóljunk...

P.L.