Amint arról már beszámoltunk, a hétvégén a Nagykanizsai Izzó SE NB II-es férfi kézilabda-együttese 29-23-ra gyõzte le a forduló elõtt még második helyen álló kiskõrösieket, így le is taszították õket onnan, hogy a helyükre a kanizsaiak ugorjanak.

Tóth László edzõ azonban szombat esti gyorsértékelése mellett aggodalmának is hangot adott.

- A második félidõre igencsak elhalkult a kispadon... - fordultunk a kézilabdázók tréneréhez.
- Ennek összetett okai vannak, de nem gyõzöm hangsúlyozni, sajnos be kell látni, a terem, ahol játszunk, alkalmatlan NB II-es mérkõzések játszására - kezdte Tóth László. - Csoda, hogy még nem történt baleset, s hihetetlen energiája megy el a játékosoknak arra, hogy mozgásban korrigáljanak például egy lövõcseles indulásnál. Úgy tûnik, az ilyen körülményekkel való szembesülések engem is hatványozottan megviselnek.
- Ehhez képest mondhatni sima lett a vége.
-Pedig nem is volt ezúttal balkezes játékosunk, jobbkezessel igyekeztünk betölteni az ûrt, ezért nagyon úgy kalkuláltunk, hogy korántsem lesz egyszerû mérkõzés.
- Mi volt az oka a félidei kapuscserének?
- Bolla alapvetõen a kezdeti megingásokat jól dolgozta fel, utána nagy dolgokat alakított, fejben azonban még nem egészmeccses játékos. A helyére beállt rutinosabb Dolezsár Roland ugyan hagyott ki edzéseket, de aztán õ is sokat tudot tenni a csapat gyõzelméért.

P.L.