A kanizsai, látványsportágakat "produkáló" klubok körében is egyöntetû a vélemény, a magyar sportot érintõ társaságiadó-kedvezményrõl szóló törvény sokat javíthat úgymond "komfortérzetükön". A visszaigazolásokat (Tornyi Barnabás futballtréner egykori szavai után szabadon...) gyorsan sikerült is tartalommal megtölteni, vagyis nem jöttek rosszul a milliók, melyeket az utánpótlás, vagy éppen a sportszerek beszerzése végett lehet elkölteni...
Szemezgettünk, melynek során találtunk klubot, amelyik honlapján tette közzé - az elõírásoknak megfelelõen - a határozatot, a másiknál két szakág érintettsége között sem tesznek (jogosan) különbséget, míg egy kevésbé elõtérben lévõ egyletet is megkerestünk, ahol készségesen nyilatkoztak terveikrõl.

A Nagykanizsai Torna Egylet labdarúgóinál kissé fura a helyzet, hiszen az utánpótlásvonalon igencsak foghíjasak sorai (lévén csak a nõi lelhetõ fel náluk...), illetve a seniorok révén juthattak kerethez, s a "kredit feltöltése" meg is történt, tudtuk meg a futball szakosztály ügyeit koordináló Helyes Klárától. Ez összesen mintegy 7 millió forintot takar, s ne legyen kétségünk, a forintoknak lesz helye az anyagilag sanyarú helyzetû klubnál.
A Nagykanizsai Izzó SE kézilabdázói férfi és nõi vonalon is képviselik az egyesületet, s összesen 10 millió forintból gazdálkodhatnak. Ahogy Musits Ferenc fogalmazott, kérelmük költségtervének egyharmadát látták jogosnak a döntéshozó grémiumnál, de a 120 leigazolt sportolóval büszkélkedõ utánpótlás szekciójuk edzõinek is hatalmas segítség a fent említett összeg.
Balázs László, a Kanizsa Vízilabda Sport Egyesület elnöke tárgyilagosan értékelve a helyzetet elmondta, amekkora keretösszeget igényeltek, azt jóvá is hagyták, s az összeggel már gazdálkodhatnak is a jövõben. A 4-5 millió forintos tétel az utánpótlás csapat(ok) utaztatásában lesz nélkülözhetetlen, hiszen a legtöbbet ez a "bekezdés" emészti fel mûködésük során, illetve vízilabdázóik számára a sporteszközök beszerzésében is nagy segítséggel szolgálnak a forintkötegek...

A nõi kosárlabdázók esetében fontos megjegyezni, hogy a Kanizsa Diákkosárlabda Klub esetében beszélünk a pályázatról, s az egyesület végül 6,7 millió forinthoz jutott. Ahogy a szakmai vezetõ, Gábor Erzsébet fogalmazott, a terembérlet, az utaztatás, a játékvezetõi térítés, az étkeztetés és szállás területén jött igencsak jól a lehetõség, de a trénerek javadalmazása is legalább ennyire fontos. Amely mondatban minden benne foglaltatott, így hangzott a számos NB I A csoportos játékost kinevelt trénertõl: "A szülõk vagy éppen én ültem be a volán mögé legtöbbször, amikor a csapatokat utaztattuk, de most buszok vihetik a lányokat jóval kényelmesebb körülmények között..." S talán nem közhely-puffogtatás, ha azt írjuk, ennyi luxus igazán megjár azoknak, akik a mai világban versenyszerû sportolásra adják fejüket...

P.L.