A nagykanizsai báró Wlassics Gyula Jogászegylet szervezésében Nemzetközi Alkotmánybírói Konferenciára került sor a Medgyaszay Házban. Ahogy Dr. Károlyi Attila, a "rangos" esemény utáni sajtótájkoztatón fogalmazott, reményei szerint nem az utolsó, melyre Cseresnyés Péter polgármester riposztozott viccesen azzal, hogy ez elsõsorban a szervezõ személyén múlik...

Amíg azonban eddig eljutottunk, tartalmas napnak lehettek részesei azok, akiket érdekelt az Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában (Különös tekintettel a volt ún. Közép-európai szocialista országok jogfejlõdésére) címû elõadássorozat. A témát prezentálók között köszönthették Dr. Marko Babic Horvátország, Dr. Kiss László Magyarország, Dr. Mészáros Lajos Szlovákia, valmint Dr. Puskás Bálint Románia alkotmánybíráját. Dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár pedig a hazai Alkotmánybíróság hatáskörének változásairól szólt többek között. 

(További képek a galériában)

Dr. Marko Babic ismertette egyebek mellett országa Alkotmánybíróságának történetét, mûködését. Külön szólt arról, hogy mely' jogi területeken képes htékonyan mûködni, s milyen a mindenkori kormányzattal a kapcsolattartás, együttmûködés. A magyarétól némileg eltérõ az ottani mûködés például abban, mely az absztrakttól a konkrét normakontroll irányába hat. (Hogy e kérdéskörben Magyarországon is van ezirányba tolódás, az Dr. Gáva Krisztián szavaiból derülhetett ki valamivel késõbb.)
Dr. Kiss László külön kitért arra, vajon a jó alkotmány egyben jó jogállamot is takar-e egyben, mivel azon is sok múlik, egyáltalán milyen közegben, társadalomban mûködhet az a bizonyos jogállami keret.
Dr. Puskás Bálint már a sajtótájékoztatón mondta el, hogy nemzeti kisebbségi kérdésekben nem szokásos romániai Alkotmánybírósági eljárás, egyszerûen azért, mivel azok száma elenyészõ, míg Szlovákiában Dr. Mészáros Lajos tanulmánya szerint az Alkotmánybíróság egyelõre még korántsem olyan megterhelt, mint Horvátországban, ami Dr. Marko Babic szavaiból kiderülhetett a konferencia során.

P.L.

Új korszak kezdõdött az alapjogvédelemben, a remények szerint mind az Alkotmánybíróság (Ab), mind a jogalkalmazók kedvezõ visszajelzést adnak majd a változásokról a jogalkotóknak - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közjogi jogalkotásért felelõs helyettes államtitkára Nagykanizsán.

Gáva Krisztián a nagykanizsai báró Wlassics Gyula Jogászegylet alkotmánybírói konferenciáján fejtette ki, hogy milyen változásokat hozott az Ab számára az új alaptörvény januári életbelépése. Az Alkotmánybíróság a jogállam szolgálatában címû konferencián egy-egy magyar, horvát, szlovák és román alkotmánybíró tartott elõadást országának alkotmánybírósági rendszerérõl.
A KIM helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az alaptörvény életbelépésével az Alkotmánybíróság sokkal inkább odafigyelhet az emberek tényleges problémáira. Mint mondta, ezt az a hangsúlyeltolódás teszi lehetõvé, amely az Ab eszközeit az absztrakt normakontrolltól a konkrét normakontroll felé tereli, illetve az a magyar jogrendben újdonságnak számító lehetõség, amely az egyedi ügyekben hozott bírói döntést felülvizsgálhatóvá teszi.
Elõzetes normakontrollt már nemcsak a köztársasági elnök kérhet, de a kormány vagy az Országgyûlés elnökének javaslatára maga a törvényhozás is. Szûkebb körben, de megmaradt az absztrakt normakontroll is, mert a kormány, az országgyûlési képviselõk negyede, illetve az alapjogok biztosa továbbra is kezdeményezheti a jogszabályok felülvizsgálatát.
Kiss László magyar alkotmánybíró a jogállamiság kérdéseit fejtegetve azt mondta: egy jó alkotmány nem elegendõ ahhoz, hogy a fejlett, 21. századi viszonyoknak megfelelõ jogi struktúrát hozzon létre. Úgy fogalmazott: vannak olyan jogállami intézmények, amelyek "mintha rátörnének a jogállamra". Példaként említette a véleménynyilvánításhoz való jogot, amely alkotmányos alapjog, de a közszereplõk esetében már átlépett egy határt. A közszereplõ egy fejlett jogállamban sem köteles mindent tûrni, "a jó híréhez, a becsületéhez és az emberi méltóságához való jogát nem sértheti a véleménynyilvánítás joga sem" - jelentette ki.
Kiss László ara is kitért, hogy szükség lenne a magyar jogszabályok folyamatos felülvizsgálatára, és kérdésként vetette fel, hogy már 1990 óta tapasztalhatóan a törvényalkotás "minõsége nem esett-e a mennyiség csapdájába". A hatalommegosztás elvét a jogállamiság fontos tartópillérének nevezte, ami adott Magyarországon, de elemezni kellene a hibáit, s tisztázni kell az egyes ágak szerepét.
Hangsúlyozta, hogy visszaható törvényeket csak nagyon alapos indokkal lehet hozni, s hogy igazi alkotmánybíráskodás akkor van, ha az Ab-nak megkötés nélkül, minden területen joga van vizsgálódni és döntéseket megsemmisíteni.
Marko Babic horvát alkotmánybíró elmondta: Horvátországban 13 tagú az alkotmánybíróság, amelynek tagjait nyolc évre kétharmados többséggel választja meg a szábor, azaz a törvényhozás.
A horvát alkotmánybíró szerint a testület 1990-ben túl széles hatáskört kapott, a legfontosabb feladata lett a normakontroll, ami hatalmas ügymennyiséget jelent. Tavaly már mintegy 65 ezer ügy feküdt a testület elõtt, évente mintegy hatezer új beadvány érkezik - többségében alkotmányjogi panasz.
Horvátországban minden természetes és jogi személy élhet alkotmányjogi panasszal. de ezeket nem kötelezõ befogadni. Érkezhet beadvány a bíróságoktól vagy az erre felhatalmazott államhatalmi szervektõl, a törvényhozás tagjainak legalább egyötödétõl, de parlamenti bizottságoktól, a kormánytól, az államfõtõl és a legfelsõbb bíróságtól, bizonyos esetekben az ombudsmantól vagy önkormányzatoktól is.
Puskás Bálint, a román alkotmánybíróság tagja azt hangsúlyozta elõadásában, hogy a demokrácia megvédésében és a jogállamiság biztosításában a fék szerepe hárul a román testületre. Azt mondta, még nagyon sok a tennivaló Romániában, szükség van az igazságszolgáltatás reformjára, a hatósági korrupció visszaszorítására, a hatalomnak való kiszolgáltatottság megszüntetésére.
A jogalkotóval szembeni kifogásokat sorolva beszélt arról, hogy Romániában lehetõség van sürgõsségi kormányrendeletek alkotására, és az évente alkotott 100-150 ilyen rendelet "zavart kelt a törvényalkotásban".
Romániában kilenctagú az alkotmánybíróság, a tagoknak kilencéves a mandátumuk. A tagok közül hármat-hármat választ az államelnök, valamint a parlament alsó- és a felsõháza, de a politikai pártok jelölése miatt gyakran éri az a kritika a román Ab-t, hogy politikai döntést hoz - mondta Puskás Bálint.
Ismertetése szerint a román testület a törvények alkotmányosságáról legkésõbb öt nappal az elfogadását követõen, de még a kihirdetést megelõzõen dönt, ha ezt az államelnök, a két ház elnöke, a kormány, a legfelsõbb bíróság, az ombudsman, vagy legalább 50 képviselõ, illetve 25 szenátor kezdeményezi. Szinte minden törvényt és parlamenti határozatot megtámad az ellenzék, ami nagyon sok feladatot ad a testületnek.
Az elmúlt évben 1688 ügyben kellett döntenie a román Ab-nak, de volt olyan év, amikor hatezernél is több ügyet kezeltek.
Mészáros Lajos szlovák alkotmánybíró a szlovák jogrendet ismertetve elmondta, hogy a jogszabályok felülvizsgálatát csak a képviselõk egyötöde, a köztársasági elnök, a kormány, a legfõbb ügyész, az ombudsman vagy bíró kezdeményezheti.
Szlovákiában a jogszabályok hirtelen változásai különösen foglalkoztatják az Ab-t, leginkább ha azok szociálisan érzékeny területeket érintenek. A szlovák Ab "strasbourgi jellegû" bíróság, vagyis a legnagyobb munkát az egyéni indítványok elbírálása adja. A bírósági ítéletek alkotmányjogi panaszra alapozott felülvizsgálata miatt 2010-ben mintegy kétezer, tavaly azonban már háromezer beadvány érkezett a szlovák Ab-re, de az eseteknek csupán 5-6 százalékában találták jogosnak a panaszt - tette hozzá Mészáros Lajos.

MTI - Kanizsa
 ***

(Alkotmánybírói konferencia – március 1., 10 óra)
Tisztelt Alkotmánybírák! Kedves Vendégeink!
A modern közjogi rendszer alakulására, formálásra számos Nagykanizsán született, vagy itt tanuló, itt élõ kiválóság volt hatással. Közülük a legismertebb Deák Ferenc, a haza bölcse. Talán kevesen tudják, de tény, hogy a kiváló államférfi városunkban, a piarista gimnáziumban tanult, akárcsak báró Wlassics Gyula, a mai konferenciát szervezõ jogászegylet névadója, a tudományos akadémia tagja, aki 1895-tõl nyolc éven át vallás- és közoktatási miniszter volt.
Kanizsához és a térséghez kötõdik Királyi Pál is, aki itt tanult, a kegyesrendiek gimnáziumában, majd Letenye országgyûlési képviselõje lett.

És mindenképpen meg kell említenünk Degré Alajos jogtörténész nevét is, aki a Zala Megyei Levéltár igazgatója volt.
Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, Nagykanizsa és Zala büszke a kiváló elõdökre, munkásságukra, arra a szellemi teljesítményre, amelyet letettek a nemzet, a haza asztalára. Nem véletlen és nem alaptalan tehát, hogy ennek az alkotmánybírói konferenciának éppen városunk ad otthont.
Azt is meg kell említenem, hogy báró Wlassics Gyula dédunokája, Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos asszony is üdvözli ezt a kezdeményezést, és jó munkát kíván a tanácskozás résztvevõinek.

Tiszelt Hölgyeim és Uraim!
Örülök, hogy Nagykanizsa vendégül láthatja ezt a rangos nemzetközi konferenciát!

Kívánom, hogy hasznosan és eredményesen teljen ez a néhány óra, és remélem, jól érzik majd magukat Nagykanizsán.