Összefogás kivel, mikor és miért? Kinek lehet az érdeke az együttmûködés, és mi lehet ennek a hozadéka? Hogyan találhatja meg a közös nevezõt egy multi és egy kisvállalkozás? A hitelezés milyen szempontok szerint segítheti a vállalkozásokat? Miként változott a NAV és a vállalkozók kapcsolata az elmúlt idõszakban és milyen lehetõségek léteznek a bajba jutott vállalkozások számára? Miben segítheti az oktatás a vállalkozóvá válást, és a vállalkozók továbbképzését? Az érdekvédelmi és civil szervezetek mely területeken tudják a gazdasági élet szereplõit képviselni? Megannyi fajsúlyos kérdés, amelyre választ kerestek a KKVHÁZ elsõ zalai konferenciáján.
 

A rendezvényt Cseresnyés Péter nagykanizsai polgármester nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, a vállalkozások a túlélés idõszakát élik, ezért is fontos, hogy átértékeljék lehetõségeiket és új piaci lehetõségeket tárjanak fel. A 2008-ban kirobbant gazdasági- és pénzügyi világválságról szólva a polgármester elmondta, hogy az új helyzetben a vállalkozások többsége csak összefogással tudja átvészelni ezt az idõszakot. Gulyás József a KKVHÁZ vezérigazgatója köszöntõjében vázolta a kkv szektor legégetõbb problémáit. Megállapítása szerint a kisvállalkozásokat leginkább a költség- és mérethatékonysági problémák jellemzik. A mûködtetés adminisztratív teendõire túl sok idõt kell fordítaniuk a vezetõknek, így hát sok esetben idõzavarba kerülnek. A zalai helyzetrõl szólva elmondta, hogy még mindig alacsonyszintû a vállalkozások közötti együttmûködés, persze néhány üdítõ példát is megemlített. A konferencia ezt követõen pódiumbeszélgetésekkel folytatódott. Az elsõ részben Doucha Ferenc a VOSZ megyei elnöke, Mazzag Ferenc a Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Kerekes Gábor a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodavezetõje, Harangozó Zoltán a GE Hungary Kft. képviselõje, Mezei László energetikai vállalkozó és Ipacs Viktor a Raiffeisen Bank kisvállalati üzletágvezetõ helyettese fejtette ki gondolatait, a kisvállalkozások és az általuk képviselt szervezet, cég kapcsolatáról. Terjedelmi okoból a sok hasznos vélemény leközlésére itt most nincs lehetõség, de egy-két fõ témakör kiemelhetõ a hozzászólásokból: a kockázati tõke szerepe, a minõség, a megbízhatóság és a rugalmasság, az innováció hatásai, a gazdasági szövetségek és klaszterek jelentõsége, a hitelcél-alapú finanszírozás, és fõ elemként a bizalom valamint a bizalmi válság kérdésköre. A második pódiumbeszélgetésre kissé oldottabb pörgõsebb formában került sor. Cserti Csilla intézményvezetõ, házigazda a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ vállalkozásokat segítõ tevékenységérõl, Musits Róbert a KKVHÁZ zala megyei igazgatója - ezúttal mint vállalkozásuk egyik vezetõje - szólt az együttmûködésrõl és a piacszerzés lehetõségeirõl. Birkner Zoltán a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának igazgatója a felsõfokú képzésrõl, az innovációról, a partnerség és programozásról területeirõl fejtette ki álláspontját. Hegedûs András a NAV Zala Megyei igazgatóhelyettese a hatósági szereprõl, és a vállalkozásokat segítõ tevékenységérõl szólva kifejtette, hogy a közigazgatási rendszer részeként a törvények és jogszabályok keretein belül tudják a vállalkozásokat információval ellátni és segítséget nyújtani. A konferencia az Összefogás Deák hazájában címet viselte. A Deák-i gondolatoknak az üzenetét legplasztikusabban Farkas Tibor a TESCO nagykanizsai áruházvezetõje jelenítette meg. Hozzászólásában többek között kiemelte, hogy van lehetõség a kisvállalkozások számára az együttmûködésre beszállítóként, kiváltképpen a regionális beszerzés rendszerében. Az oktatást, a képzést és az erõforrásgazdálkodás hatékonyságát olyan sikertényezõként említette, amely az összefogáson túl a siker záloga lehet. A konferenciát profi módon levezénylõ Varga Zoltán összegzése után, Musits Róbert és Gulyás József zárszavaival ért véget a KKVHÁZ konferenciája.

Forrás: www.inkubatornk.hu