A zsebszerzõdések elleni fellépés, a spekulációs célú földvásárlások megakadályozása és az osztatlan közös tulajdonú földterületek sürgetõ jogi rendezése is szerepelt a Felsõrajkon tartott gazdafórumon, amelyen részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelt ügyekért felelõs miniszteri megbízottja is.

Szabó Csaba a fórumot követõ sajtótájékoztatón elmondta: a tárca egyik legfontosabb célkitûzése a zsebszerzõdések elleni fellépés, amelyrõl sok szó esik, de érdemben nem történt még semmilyen lépés. Ezért született meg a múlt héten az a kormányhatározat, amely elõírja a nemzetgazdasági, a belügyi és a vidékfejlesztési minisztériumnak egy akciócsoport létrehozását.
Az akciócsoport - amelyet Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára vezet - minden hatósági eszközzel képes fellépni a zsebszerzõdések felderítése vagy akár megszüntetése érdekében. Szabó Csaba hozzátette, hogy a Nemzeti Földalap élni kíván az elõvásárlási jogával, ha spekulációs földvásárlási szándékra utaló jeleket tapasztal.
Példaként említette, hogy nemrég egy mohácsi nyugdíjas 131 millió forintért akart Karcagon földterületet vásárolni. "Nyilvánvalóan annak a strómanhálózatnak a részeként", amelynek vállalkozásai minél nagyobb földterületeket vásárolnak annak reményében, hogy a külföldiek vásárlási moratóriumának lejárta után nagy haszonnal értékesítsék.
Az MTI kérdésére kifejtette: a védett természeti területeken lévõ zsebszerzõdéses birtokokat igyekeznek megvásárolni, ha nem tudnak megegyezni, akkor kisajátítják. Ha nem védett területekrõl van szó, akkor megvizsgálják, hogy a tulajdonosa "fizet-e adót, rendben vannak-e a munkajogi viszonyok", vagy betartják-e az élelmiszerbiztonsági szabályokat.
"Nem az a probléma ha osztrák ember mûveli itt a földet", hanem ha kijátsszák a jogszabályokat, s ebben az egyik szereplõ magyar, aki lehetõséget biztosított a visszaélésre - jelentette ki a miniszteri megbízott.
Szabó Csaba a jelenleg folyó földbérleti pályázatokról is szót ejtett, kifejtve, hogy a kormány elkötelezett a kis- és közepes vállalkozások földhöz juttatását illetõen. A korábbi szkeptikus vélemények ellenére "óriási az érdeklõdés", sokkal több földterületre lenne szükség az igények kielégítéséhez.
A jelenlegi pályázat során 65 ezer hektárnyi területre lehet igényt benyújtani, de az MTI kérdésére hozzátette, hogy a Nemzeti Földalap várhatóan nagyjából 100 ezer hektárra bõvíti a megpályázható földterület nagyságát.
Vigh László, a térség országgyûlési képviselõje (Fidesz-KDNP) a sajtótájékoztatón jelezte: nagyon sokaknak okoz nehézséget az osztatlan közös tulajdonú területek rendezetlen helyzete.
Szabó Csaba erre reagálva elmondta: ez a magyar földpolitika talán legnagyobb problémája. A jövõ héten indul az új - várhatóan még idén elfogadható - földtörvény társadalmi vitája, s ebben a jogszabályban rendezni kívánják ezt kérdéskört is.

MTI - Kanizsa