A tarra vágott erdõ lehangoló látványt nyújt, a természetjárók gyakran azt sem értik, hogy miért van szükség az egészséges, százéves tölgy kitermelésére, miközben az odvas fa érintetlen marad. Jogorvoslatot szeretnének az aljnövényzettel benõtt, áthatolhatatlan bozótos erdõre is. Az erdõket járva néha valóban nehéz elhinni, hogy minden egyes fa kivágása engedélyhez kötött, és már Mária Terézia óta erdõrendtartás írja elõ, hogy mindig csak annyi fát vágjanak ki, amennyi ahhoz kell, hogy az erdõ hozama kiegyenlített legyen, a kivágott mellett pedig mindig legyen öreg erdõ is.

 - Azt már 250 esztendõvel ezelõtt felismerték, hogy ha tudatos és szabályozott erdõgazdálkodás nélkül használják az erdõket, akkor azok rövid idõn belül eltûnnek - magyarázza Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal erdészeti igazgatója. - Az erdõtervezés a 20-21. századi jogszabályi környezetben minden adott területet újragondolva, újraértelmezve, tíz éves ciklusokban történik.
Mint hozzáteszi, az új erdõterv jelentõs változást, számos új elemet is tartalmaz. Új szabályozási elemként megjelent a Natura 2000 oltalom: míg a korábbi erdõterv 90 százaléka a faanyagtermesztést szolgálta, az újban kiemelt szempont a természetes állapot megõrzése és fejlesztése is.

Biztosítani kell a jelölõfajok életfeltételeit

Az ezredfordulót követõen a természetes élõhelyek, valamint az állat- és növényfajai védelmében kijelölt területek - az ország területének közel 21 százaléka - az Európai Unió ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatának részévé vált.
- A 11 ezer hektáros Nagykanizsai Erdõtervezési Körzet területének közel 40 százalékánál, mintegy 4080 hektárnyi erdõségben kell érvényesíteni a kiemelt közösségi célokat - ezt már Vissi Géza osztályvezetõ mondja.
Megemlíti, hogy a dél-zalai erdõtervezési körzet Natura 2000 dokumentációját az erdészeti igazgatóság a Balaton-felvidéki Park Nemzeti Park szakembereivel közösen készítette el.
- A szakmai vélemény alapján már nem elegendõ az erdõk megújítása, ennél többet kell teljesíteni, más szemlélettel kell erdõgazdálkodást folytatni - hangsúlyozza a szakember. - A Natura területen például tarvágás csak korlátozottan végezhetõ, megemelték a vágásérettségi korokat. Megfelelõ arányban kell idõs erdõt fenntartani, nagyobb arányú lesz a természetes, mageredetû felújítások aránya, így elnyújtottabb lesz az erdõfelújítás.
- Az erdõterv írja elõ, hogy legalább félhektáros területen mikroélõhelyeket, érintetlen foltokat kell hagyni annak érdekében, hogy bármilyen erdõgazdálkodási beavatkozás után vissza tudjanak települni a közösségi szempontból jelentõs, ritka, úgynevezett jelölõfajok - veszi át a szót Jagicza Attila. - A fa véghasználatát is úgy kell megtervezni, hogy biztosítani tudják ezeknek a fajoknak az életfeltételeit. A tölgyes és bükkös erdõkben mindig legyen elegendõ arányban a 80 évesnél idõsebb állomány, legyen odvas fa, költõ-, táplálkozó hely.
Összegzése szerint a jelenlegi korlátozások, szakszerû gazdálkodás mellett az erdõk kedvezõbb természetvédelmi helyzetbe kerülnek. Ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy ha az erdõgazdálkodás során olyan tervet hagynának jóvá, amelynek következményeként nem maradna száz év feletti erdõ, odvas fa, akkor például a nagyfülû denevér elveszíthetné az élõhelyet és kipusztulhatna.
- A dokumentációban vizsgálták azt is, hogy milyen szaporodási, táplálkozási lehetõségei vannak a jelölõfajoknak, szarvasbogárnak, hõscincérnek - sorolja a példákat.

A megmenthetõ természeti értékeket nem lehet forintosítani

Az igazgató beszél arról is, hogy a nagykanizsai erdõtervezési körzetnél jó elõre tudni lehetett, hogy legfeljebb 1550 hektáron tudnak majd véghasználatot végezni, a többi részen csak gyérítést, tisztítást. A tervezett véghasználatoknak már több mint fele nem tarvágás a körzetben. Az erdõgazdálkodók így csak több lépcsõben végezhetik el a fakitermelést, ami nehezebben adminisztrálható, kevésbé áttekinthetõ és jelentõs többletköltséggel is jár.
A szakemberek mondatai nyomán az is körvonalazódik, hogy a kijelölt helyeken a következõ tíz évben ötezer köbméter vágásérett fát azért nem termelhetnek ki, mert minden élõlény számára biztosítani kell a folyamatos fennmaradás lehetõségét. Az erdõmegújulás is hosszabb, kiszámíthatatlanabb folyamat lesz, ha az elültetetett facsemeték helyett a "lehulló makk határozza meg a fiatal erdõ sorsát".
- Hogy fogadják a korlátozást az erdõgazdálkodók?
- Nehéz meghatározni, hogy a vágásérettségi kor növelése miatt hány köbméter fát nem lehet kitermelni, de valószínûleg komoly summát jelent, és a korlátozás munkahelyeket is érint, amit nehezen fogadnak el a gazdálkodók - válaszolja Jagicza Attila, majd elgondolkozva hozzáfûzi: - A megmenthetõ természeti értékeket persze nem lehet forintosítani, védelmük elemi érdeke minden jó szándékú embernek, laikusnak, erdésznek egyaránt.

- Az erdész nem azért választotta a hivatását, mert gyermekkorában motorfûrésszel álmodott. A mai technikával a 100-120 éves bükkfa is néhány pillanat alatt elterül földön, míg az erdõ élete lassú folyamat. Az erdész, aki már 20-30 éve van a szakmában, a jelennél sokkal nagyobb távlatokban gondolkozik, mert még emlékszik rá, hogy milyen volt az öreg erdõ, és látja helyette a fiatalost is - fejezi be a gondolatsort Jagicza Attila.

Kolozsvári Ilona/ MTI