A tavalyihoz hasonlóan az idén várhatóan hozzávetõleg tízezer hektárral nõ Magyarország erdõterülete - közölte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. Az elsõsorban õshonos facsemeték telepítése mintegy 5 milliárd forintba kerül, amelynek nagyobb hányadát az Európai Unió (EU) vállalja magára.

Az európai átlag 40 százalékkal szemben Magyarország területének - mivel a jó adottságok miatt több az értékes szántóterület - csupán 21 százalékát borítja erdõ. A tárca programja szerint fokozatosan legalább a 27 százalékos arány elérése a cél, ami a következõ évtizedekben összesen 660 ezer hektárnyi gyarapodást jelent, vagyis a parlagon hagyott, elhanyagolt, gazdaságtalanul mûvelhetõ földeket néhány éven belül lombkoronás erdõk boríthatják - mondta Kardeván az MTI-nek. A telepítéseknél elsõsorban a silányabb minõségû, más mezõgazdasági mûvelésre kevésbé alkalmas talajok jönnek számításba. Az elmúlt években fõként az alföldi, ezen belül is legnagyobb mértékben Szabolcs-Szatmár és Bács-Kiskun megye ilyen területein váltottak át erdõgazdálkodásra.

A facsemeték kiválasztásánál az õshonos fajok, a cser, a bükk és a tölgy elõnyben részesülnek, de ahol a különösen gyenge talajokon ezek nem vernek gyökeret, ott a kevésbé értékes, tûzifának alkalmas, nem õshonos akác, vagy fenyõ is szóba kerülhet. Az új erdõk telepítése, karbantartása és a most megjelent új támogatási rendelet szerint a fiatal erdõk ápolása megközelítõen 8 ezer embernek ad állandó megélhetést - mondta az államtitkár. További 5-6 ezren pedig a közmunkaprogram keretében kapcsolódhatnak be a facsemetéknek való gödrök kiásásába, a kis fák elültetésébe, amivel némiképp a vidéken élõk foglakoztatási gondjain is enyhíteni lehet.

A hazai erdõtelepítési program az államtitkár tájékoztatása szerint egyúttal mintául is szolgálhat az erdõk védelmérõl szóló, elõkészítés alatt álló Európai Erdõegyezmény szakmai hátteréhez. A körvonalazódó megállapodás elõzménye az 1992-es, Riói Földcsúcshoz vezet vissza, ahol a természet sokféleségének megõrzése, az elsivatagosodás lassítása érdekében nemzeteken átívelõ megállapodások születtek.

Az erdõk védelmét illetõen azonban még nem sikerült dûlõre jutni, hiába észlelték, hogy a rablógazdálkodás következtében aggasztóan fogyatkozó, az Egyenlítõ közelében elterülõ esõerdõk a Föld ökológiai egyensúlyának megõrzését veszélyeztetik - mondta az államtitkár. Az elsõ közös kötelezettségeket, vállalásokat magába foglaló erdõegyezményt elõreláthatóan Európa alkotja meg, ahogy a klímaváltozás mérséklésében is e kontinens mutat példát a világnak.

Az elmúlt évben Oslóban 41 európai ország miniszterei határozták el, hogy tárgyalásokat kezdenek az erdõegyezményrõl. Ennek jegyében legutóbb néhány hete Bécsben ültek össze a tárgyaló delegációk, hogy 2013-ban létrehozhassák a közös megállapodást. A magyar erdészeti szakemberek aktív szerepet játszanak az irányelvek kidolgozásában.

A leendõ egyezménybe például beépíthetik a más országokban is gondot jelentõ, elharapózódott falopások visszaszorítását, és az erdõtelepítések fokozását célzó szabályozást. Megerõsíthetnek olyan fontos törekvéseket is, mint az erdõk klímaváltozáshoz való alkalmazkodását elõsegítõ új fafajok elterjesztése, az erdészeti oktatás, az õshonos erdõk megóvása, vagy az erdõvédelmi megfigyelõrendszerek fenntartása - mondta Kardeván Endre.

FATÁJ Online - Kanizsa