A megyei közmûvelõdési és közgyûjteményi intézmények a többi, korábban a megyei önkormányzatok által fenntartott intézménnyel együtt a 2011. évi CLIV. törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba kerültek.

Erre az intézkedésre a megyei önkormányzatok konszolidációjával összefüggésben került sor, vagyis a felhalmozott igen nagy mértékû adósság növekedésének megállítása és kezelése érdekében nem volt más lehetõség, mint valamennyi fenntartott intézményt egységesen kivenni a megyei önkormányzatok tulajdonosi, fenntartói és finanszírozási rendszerébõl.

Az átalakítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) irányításával a Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) érintett ágazatainak bevonásával történt. E munka során valamennyi érintett ágazat, így a kulturális is megfogalmazta szakmai véleményét, kifejtette álláspontját. A kulturális kormányzat véleménye szerint nem megfelelõ megoldás, hogy hosszú távon a települési kulturális ellátó rendszer teljes köre differenciálatlanul, tartósan állami fenntartásban maradjon, és átmenetinek tekintette a szóban forgó jogszabály által meghatározott KIM-NEFMI kettõs irányítási rendszert. A kulturális tárca álláspontja szerint az egykori megyei kulturális intézményrendszer bizonyos elemeinek fenntartását az államnak kell magára vállalnia. Az elõbbiek alapján a tárca a 2011. évi döntést követõen is tisztában volt azzal, hogy a szükséges konszolidáció több lépcsõben valósul majd meg, és a Megyei Intézményfenntartó Központok csak átmeneti gazdái az intézményrendszernek.

A konszolidáció második ütemében van lehetõség arra, hogy egyrészt az eltérõ feladatrendszereket ellátó intézménytípusok (levéltári, könyvtári, közmûvelõdési, múzeumi feladatok) sajátosságaira figyelemmel a kormány határozza meg az optimális fenntartót, másrészt pedig az ország teherbíró képességét szem elõtt tartva döntsön a települési önkormányzatok kötelezõ és önként vállalt feladatainak körérõl, amely alapja a megfelelõ finanszírozás biztosításának. Ellenkezõ esetben újratermelõdik a korábbi megyei rendszer finanszírozási egyensúlyvesztése, és ismét a fedezetlen hitelek világa épül.

A döntés elõkészítése a szakma legszélesebb nyilvánossága elõtt folyt. Az egyeztetések nyomán alakult ki a két reális alternatíva: az intézménycsoportok települési, illetve közvetlen NEFMI fenntartásba kerülése. A levéltári feladatok tekintetében nem volt alternatíva, esetükben csak az állami fenntartás volt indokolható.

A 1094 /2012.(IV.3.)sz. kormányhatározatban foglaltak szerint a jelenleg állami tulajdonban és fenntartásban lévõ megyei könyvtárak és megyei múzeumok a megyeszékhely megyei jogú városok fenntartásába kerülnek, a jelenlegi megyei múzeumi szervezet tagintézményeit pedig elsõdlegesen a települési önkormányzatoknak kell fenntartaniuk. A feladat olyan szakmai törvény megalkotása, amely megfelelõ biztosítékot nyújt arra, hogy immár az önkormányzatok fenntartásában a helyi feladatokat helyben megoldva, de megfelelõ szakmai és finanszírozási garanciákkal mód nyíljon a minõségi feladatellátásra.

Az átalakulás egyes lépéseirõl már a megyei konszolidáció elõkészítésétõl, majd megindulásától kezdve a lehetõ legszorosabban egyeztetett a minisztérium, konkrét szakmai részanyagok kimunkálásába is bevonva az érintett szakmai szervezeteket.

A kormány döntésébõl adódóan, a szakterületenként változó szakmai sajátosságokra és problémákra figyelemmel, szakmánként, külön-külön kerül sor az átalakulás további folyamatának részletes és célirányos megtárgyalására. Célunk az, hogy a soron következõ lépések során minden közgyûjteményi egység tartós fenntarthatósága biztosított legyen.

Nemzeti Erõforrás Minisztérium, Kultúráért Felelõs Államtitkárság