Kovásznán 23-ik alkalommal rendezte meg a hétvégén a Kõrösi Csoma Sándor Napokat a nyelvtudós, õshazakutató, orientalista emlékét ápoló közmûvelõdési egyesület.

 A kovásznai Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület a rendszerváltás óta minden évben tudományos konferenciával, népi hagyományõrzõ elõadásokkal, képzõmûvészeti kiállítással, tanulmánykötet megjelentetésével tiszteleg a hely legnagyobb szülöttének emléke elõtt. Kõrösi Csoma Sándor szülõfaluja, Csomakõrös ma közigazgatásilag Kovászna városhoz tartozik.
A rendezvénysorozat egy-egy – Kõrösi Csoma életmûvével kapcsolatos – tematikát választ: idén, a tibetológus halálának 170-ik évfordulóján a tiszteletére rendezett tudományos konferenciát a népek lelki életének, a vallásosságnak szentelték, a képzõmûvészeti tárlatot pedig „Szakrális tér” címmel rendezték meg.
„Több mint harminc elõadónk volt, több mint húszan magyarországiak, de volt köztük három mongol is: egy nyelvész, egy régész és egy filmes, aki a hunokról készít filmet. A mongol régészt szólaltattuk meg a gyertyás-fáklyás megnyitón is: érdekes volt, ahogy õ megköszönte nekünk, hogy a hunok örökségét és szellemiségét a székelység élteti” – mondta az MTI-nek Gazda József, a hagyománnyá vált rendezvénysorozat kezdeményezõje és fõszervezõje.
Hozzátette: a testvérvárosokból - Nagykanizsáról, Pápáról, Csengerbõl – csaknem száz vendég érkezik ilyenkor, de most jöttek érdeklõdõk Szovátáról, Debrecenbõl is, akiket a konferencia témája, a kulturális fesztivál rendezvényei vonzanak Kõrösi Csoma Sándor szülõföldjére.
A Kõrösi Csoma Sándor közmûvelõdési egyesület hagyományos emlékérmét idén Erdélyi István budapesti régész kapta és folytatódik a Csoma-kutatók munkáit összegyûjtõ tanulmánykötetek kiadásának hagyománya is, a tavalyi konferencia anyagának közzétételével. „Ez forrásértékû, tudományos jelentõségû kiadványsorozat, amelyben óriási ösztönzõ erõ van, mert így a publikálás lehetõsége is motiválja azokat, akik Csoma munkásságát kutatják” – magyarázta Gazda József.
A Körösi Csoma Sándor Napok fõvédnöki szerepét évek óta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete vállalja. Az MTI-nek ezt azzal indokolta: „ebben benne van az a mély köszönet és nagy elismerés, amelyet Magyarország tanúsít Gazda József civil kezdeményezése, az csomakõrösiek, Kovászna városa és Kovászna megye iránt - ez tényleg egy nagyon fontos rendezvény és reméljük, hogy nagyon sokáig fennmarad.”
Füzes Oszkár hozzátette: Kõrösi Csoma Sándor esetében olyan jelentõs tudósról van szó, aki bebizonyította, hogy egy kicsi faluból elindulva is meg lehet hódítani a szó tudományos értelmében a világot. Ezzel összhangban áll az, ahogyan a szülõföldjén „egy civil kezdeményezésbõl egy tudományos és szakmai szempontból is jelentõs rendezvény nõtt ki” – mondta a nagykövet.

MTI - Kanizsa