Mûvészi véna volt-e a családban? – érdeklõdött a hírtévés Szabó Anett Sebõ Ferenc népzenekutató-zenetörténésztõl, amikor a negyven éves táncház-mozgalom alapítójának gyermekkori zeneiskolai képzése került szóba. A friss Kossuth-díjas elhárította, meglehet, túl személyesnek érezte a felmenõi iránti tudakozódást. Pedig – bármily tekervényesek is az öröklõdés útjai – bizony volt kiktõl átvennie a tehetség hagyatékát.

- Az érdekes volt, hogy ’76-ban senki nem mert errõl beszélgetni. Egyszer elmentünk egy kocsmába, álltunk ott a sörért, és láttam, hogy az emberek megismerték apámat. Odajött egy ember, rátette apám vállára a kezét, és azt mondta: Nem beszélünk, csak rágondolunk. – emlékezett vissza pár éve Sebõ Ferenc arra, amikor édesapjával elõször jártak, 32 év után Gyimesbükkön. De mirõl is kellett hallgatniuk, és ki is volt ez a 2004. május 9-én elhunyt talpig férfi?
1944. augusztus – szeptember. Nemeskürty István írja A halálra ítélt zászlóalj bevezetõjében: A Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és környékén még tartja magát és védi az õsi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport Sebõ Ödön fõhadnagy parancsnoksága alatt. Oly sikeresen harcolt, hogy a szovjet parancsnokság nagy erõket sejtett Gyimesbükk környékén s ezért dél felõl, kerülõvel folytatta támadását. Ezzel a háromhetes feltartóztatással sokezer embert mentettek meg dacára az augusztus 23-i román átállás okozta meglepetésnek. Az 1998-ban papírra vetett emlékezés a három kiadás után már online is olvasható ide kattintva. A visszavonulás során a Sebõ tanya is útba esett, itt utal rá a fõhadnagy, hogyan magyarosította édesapja eredeti Sprung családnevét. Megmaradt néhány, a könyvbe bemásolt irata pedig tudósít anyja nevérõl és születési helyérõl, idejérõl.
Nagykanizsán a Csengery út 58. alatt laktak a szülei, a dentai (Temes megye) születésû Sprung Károly, a m. kir. 6. honvéd gyalogezred altisztje és a marosújvári születésû Bartha Julianna, amikor 1920 Karácsonyán az Alsótemplomban keresztszülei (Artner Sándor és Tomasits Mária) Ödönt a keresztvíz alá tartották. Ám az apa még az 1925-ös, 1927-es farsangon is kész volt szavalatával, színjátékával hozzájárulni a honvédaltiszti bál sikeréhez. - A magyar katona az elsõ katona s hogy az is maradjon, ahhoz a legjobb utat választotta, mikor az önmûvelés fegyverét is arzenáljába sorozta. – írja a Zalai Közlöny (városunk hajdani napilapja) fõszerkesztõje, Barbarits Lajos, majd így folytatja: - Móricz Zsigmond egyfelvonásos tréfájában, A tej-ben Sprung Károly excellált elsõrangú jellemkomikusi alakításával.
Jósorsom nem egy versmondó, színjátszó kanizsai fiatallal hozott össze. Lehet, valamelyikük unokái közül kerül ki a jövõ Kossuth-díjasa?
P.J. - Fotó: zene.hu