Az MME 1979-ben indította útjára az "Év madara" programot. Az idén is az ország lakossága dönthet arról, hogy melyik legyen a következõ év madárfaja, melyikért szeretnének többet tenni az emberek. Erdei fülesbagoly, fürj, vagy gyurgyalag? Május 15-ig a neten szavazhat.

Ismerkedjen meg a három fajjal, majd szavazzon Ön is itt >>>

A május 15-ig tartó internetes szavazás végén a legtöbb voksot kapott faj lesz 2013. év madara, és az MME ez alapján indítja el a jövõ évi kampány elõkészítését. Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintû bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létezõ érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, melyet fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választunk, melynek folyamatos védelmében egyesületünk tevõlegesen részt is vesz.

A három választható faj az idén az erdei fülesbagoly, a fürj és a gyurgyalag.

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfajunk. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelõ fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította és az akár több tucat példányból álló áttelelõ csapatai elõszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol könnyen megfigyelhetõk a nappal pihenõ madarak. Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés és a fészeképítõ fajok - különösen a varjúfélék - országosan eltérõ, néhol riasztó mértékû csökkenése (fészkelõhelyek hiánya) negatívan hat nagyságára.

A fürj sík- és dombvidéki mezõgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentõsen megritkult vagy el is tûnt. A mezõgazdasági területekhez kötõdõ fürj esetében a legfontosabb kérdést – és egyben problémát – az agrárélõhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezõgazdasági táblák többfunkciójú, nem mûvelt szegélyterületeinek felszámolása, a kemizálás, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezõtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

A gyurgyalag fõleg nagyobb termetû repülõ rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók − a telet Afrikában tölti − és a legkésõbb érkezõk közé tartozik. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelõ faj. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, illetve a hûvös idõben elõforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében mûködõ telepek megrongálása.

FATÁJ Online - greenfo - Kanizsa