Képtelen vádnak nevezte Gyurcsány Ferenc május elsejei beszédében, hogy egykori sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának elsõ 35 oldalával megegyezõ diplomamunkát adott volna be 1984-ben a pécsi tanárképzõ fõiskolán. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja budapesti, városligeti majálisán azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és nemcsak az egyetemen õrzött szakdolgozatának eltûnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált. "Bizonyítsák be! (...) Ki fogom perelni õket a vagyonukból, mert nincs annyi vagyonuk, amennyit ér az én tisztességem" - jelentette ki.

 A volt miniszterelnök arra utalt, hogy a jobboldal érdekében állhatott ellopni szakdolgozatát és sógora diplomamunkáját is az egyetemrõl, megnehezítendõ, hogy cáfolni tudja a vele szemben felhozott vádakat. Ha a két dokumentum megegyezne, nem ellopni, csupán bemutatni kellett volna õket - magyarázta, megkérdõjelezve a Hír Tv által ismertetett dokumentumok hitelességét.
Megemlítette, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója fideszes önkormányzati képviselõ, és furcsának nevezte, hogy az intézmény nem tesz feljelentést a diplomamunkák eltûnése miatt, így ez ráhárul. Mint mondta, különös, hogy a több tízezer szakdolgozat közül épp ez a két - különbözõ helyen tárolt - dokumentum hiányzik.
Szerinte az ügy egésze azt bizonyítja, hogy a kabinet - amelyet gazemberkormánynak nevezett - le akar számolni mindenkivel, aki felveszi a küzdelmet ellene, így politikai értelemben õt is "meg akarják ölni".
A volt kormányfõ több tucatnyi újságíró, fotós és operatõr gyûrûjében érkezett a Közlekedési Múzeum közelében felállított színpadhoz; közönsége "Hajrá, Feri!" és "Veled vagyunk, Feri!" kiáltásokkal fogadta. A plágiumügyet kirobbantó Hír Tv említését minden esetben füttyszó kísérte. Gyurcsány Ferenc azt mondta, a televízió nem elõször vesz részt baloldali politikusokkal szembeni "konstrukciógyártásban", és közölte, hogy Veres János korábbi pénzügyminiszter nemrégiben pert nyert a csatorna ellen, amiért az a lejáratását tervezte.
Kitért arra, hogy a Pécsi Újság már Schmitt Pál lemondásának estéjén azzal állt elõ, hogy nem írt szakdolgozatot, illetve hogy hat év különbséggel megszerzett diplomáihoz ugyanazt adta be, majd amikor bebizonyosodott, hogy ez hazugság, a sajtó hetekig próbálta kideríteni, hogy birtokában vannak-e a szakdolgozatai. Amikor kiderült, hogy nincsenek, "elõvesznek a sublótból egy senki által korábban nem látott, nem hivatalos, nem lepecsételt, nem iktatott dolgozatot, és azt mondják, az oldalszámai megegyeznek azzal, ami az én bírálatomban van" - fogalmazott, megjegyezve, a bemutatott dokumentum "ad absurdum" az õ dolgozatának része is lehet.
A volt kormányfõ bõ húszperces beszéde után azonnal autóba ült, és elhajtott. Arra az újságírói kérdésre, hogy véleménye szerint az ügyben egykori rokonai, a Rozs család tagjai is hazudnak-e, távozóban igennel válaszolt.
A Hír Tv Célpont címû mûsorában pénteken az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc elõtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyezõ - A Balaton-felvidék szõlészete és borászata - címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképzõ fõiskolán. Ezt a férfi - a politikus elsõ feleségének bátyja - is megerõsítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány késõbb ugyanezt a témát választotta. A korábbi kormányfõ a Hír Tv kérdésére azt mondta: valószínû, hogy olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát és merített belõle. Késõbb ezt azzal egészítette ki, ha így volt, szeretné hinni, hogy a forrást tisztességesen megjelölte.
A Hír Tv vasárnap este újabb riportfilmet szentelt az ügynek, abban már azt állítva: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentõsen erõsítik a plágiumgyanút. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhetõ hiányosságokkal.
A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az olyan, mintha Gyurcsány sógora, Rozs Szabolcs disszertációjának elsõ 35 oldalára vonatkozna.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tûnt el, nem lehet megállapítani.
A Pécsi Újság azután, hogy Schmitt Pál a plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségrõl, egy kommentelõre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint az 1980-as években Pécsett a KISZ vezetõ tisztségviselõjeként tevékenykedõ Gyurcsány Ferenc úgy kapott fõiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.
A volt kormányfõ erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a fõiskolai és az egyetemi leckekönyvérõl készült felvételeket. Ezekbõl az derült ki, hogy a tanárképzõ fõiskolán jó minõsítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a pécsi közgazdasági karon A gazdasági társaságok és a tõzsde mûködése címmel adott le disszertációt; diplomájának minõsítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott. Ez utóbbit a PTE április 11-ei közlése szerint 1996-ban leselejtezték.
Gyurcsány Ferenc április közepén tudatta, hogy bár kereste, sem a fõiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdõlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.

MTI - Kanizsa