Hévíz története azt üzeni, hogy éljünk a lehetõségeinkkel, adottságinkkal, és ne hagyjuk, hogy az irigység, a széthúzás, az egyéni érdekek áradata elsodorja, maga alá temesse nagy ívû terveinket, közös céljainkat, reményeinket - jelentette ki Kövér László kedden Hévízen, a várossá nyilvánítás huszadik évfordulóján tartott ünnepségen.

 Az ideiglenesen a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnök úgy fogalmazott: Hévíz a magyar polgárság története, "õrizzék meg, vigyázzanak rá, hogy a tó tiszta tükrében unokáink is megtekinthessék az arcukat".
A hévíziek kezükbe vették sorsuk irányítását, "hiszen jól tudják, ma már minden magyar ember megtapasztalta, hogy nincs egyetlen külföldi EU-biztos, miniszterelnök, polgármester, aki a mi problémáinkat akarná megoldani" - fejtette ki.
Hozzátette: csak olyanok léteznek, akik a saját bajaikat akarják orvosolni, senkinek nem lesz fontos a hévíziek ügye, senkinek nem lesz fontos a magyar ügy, csak nekünk magunknak. "Ezért nem túlzás azt mondani, hogy jó, ha vannak barátaink, de alapvetõen mégis csak saját magunkra számíthatunk".
Kövér László felidézte, hogy a város története nem is húsz éve, hanem már vagy kétszáz esztendõvel ezelõtt elkezdõdött, amikor felfedezték, hogy "valójában milyen erõ lakozik ebben az elvadult ingoványban". S ahogy fejlõdött az orvostudomány, úgy nõtt Hévíz nimbusza is, "igazi pezsgõ, polgári légkör jött itt létre", és Hévíz "nemcsak az egészség, a testi erõ, de a mûvészet forrásává is vált."
A háború után elõször a polgári miliõ tûnt el a tó környékérõl, "késõbb maga a tó kezdett eltûnni (...), a több ezer éve buzgó forrás csaknem elapadt", de a természet rendjét átalakítani szándékozók vereséget szenvedtek. A hévíziek új fejezetet nyitottak a város történetében, a település ma már idegenforgalmi nagyhatalom, Budapest után a legtöbb kereskedelmi szálláshelyet kínálja - részletezte az Országgyûlés elnöke.
"Hévíz és a hozzá hasonló városok akkor erõsödhetnek meg igazán, ha fürdõiket legalább két forrás táplálja (...), a hõforrás mellett szükség van a pénzügyi forrásra" - fogalmazott. Elismerését fejezte ki a város vezetõségének, hogy nem csupán gondos gazdája a rábízott természeti kincsnek, "de képes még nehéz idõkben is megtalálni a csapját a pénzügyi forrásoknak is", a sármelléki repülõtér átvétele pedig hosszú távú lehetõségeket is kínál.
Magyarország termálforrásokban az ötödik leggazdagabb ország a világon. Miután egyre nõ azoknak a száma, akik gyógyulni, pihenni szeretnének nálunk, "joggal bízunk abban, hogy 15-20 év múlva Magyarország éppen olyan híres lesz a fürdõirõl, mint Svájc a bankjairól vagy Hollandia a tulipánokról" - jelezte.
Hévíz azt üzeni az egész országnak, hogy "érdemes tervezni, érdemes nagy célokat magunk elé kitûzni, érdemes a múlt rosszízû vitái helyett a jövõ felé fordulni". Érdemes továbblépni, mert megvan bennünk a kellõ erõ, akarat és tudás, hogy megvalósítsuk azokat" - mondta.
Alighanem már csak porfelhõ lennénk a történelem országútján, ha eleink abban reménykedtek volna, hogy majd csak megmenti õket valaki, már régen elsodort volna bennünket a történelem, ha nem bíztunk volna önmagunkban - hangoztatta Kövér László.
Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt: ahhoz, hogy valóban várossá váljon a település, szükség volt a hévízi emberek szorgalmára, kitartására. Két évtized alatt rengeteg változás történt, életre hívták a Bibó gimnáziumot, templomokat építettek, fejlesztették a gyógytóra épülõ szolgáltatásokat. Kitért arra is, hogy a repülõtér üzemeltetésével nagy feladatot vállalt a város, még nem volt példa arra, hogy egy önkormányzat vegye át azt, amit a vállalkozói szektor nem tudott mûködtetni. Meglátása szerint azonban mindenki részesül abból a haszonból, amelyet a repülõtér mûködtetése jelent.

MTI - Kanizsa