Az Országgyûlés mai ülésén dönt Áder János fideszes európai parlamenti képviselõ köztársasági elnöki jelöltségérõl. A kormánypárti politikus megválasztásához az elsõ fordulóban a parlamenti képviselõk kétharmadának szavazatára lesz szükség. Az ellenzéki pártok korábban azt közölték: vagy részt sem vesznek a titkos voksoláson, vagy nemmel szavaznak a Fidesz-KDNP jelöltjére.
 

 Az Országgyûlés ülése délelõtt 10 órakor kezdõdik, és azon a frakciók megállapodása alapján az államfõválasztás lesz az egyetlen napirendi pont. A köztársasági elnök személyérõl döntõ titkos szavazás elsõ fordulója elõtt az ülést vezetõ elnök ismerteti a voksolás menetét, továbbá bejelentést tesz az Áder Jánost támogató képviselõk ajánlásának érvényességérõl.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség részérõl 262 képviselõ javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyûjteni az országgyûlési képviselõk legalább ötödének írásbeli ajánlását.
Az MSZP korábban azt közölte, nem vesz részt az új államfõ megválasztásában, mivel nem tudja elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselõ személyében pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezetõ azt mondta, az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy képviselõi részt vesznek az államfõválasztáson, ám nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselõt szerette volna köztársasági elnökként látni. Az LMP két hete jelentette be, hogy nem vesz részt az államfõ megválasztásában, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja.
A képviselõknek egy óra áll majd rendelkezésükre, hogy a parlament folyosóin felállított urnákban elhelyezzék szavazatukat. Az év elején hatályba lépett alaptörvény értelmében Áder Jánosnak az országgyûlési képviselõk kétharmadának támogatását kell megszereznie államfõvé választásához. Ellenkezõ esetben második fordulóra kerül sor, amelyen - ellenjelölt hiányában - biztosra vehetõ a gyõzelme, hiszen azon - a szavazatok számától függetlenül - a legtöbb érvényes szavazatot gyûjtõ jelölt válik államfõvé.
A választás elsõ fordulójának eredményessége esetén Áder János 11 óra után néhány perccel teheti le köztársasági elnöki esküjét. A Ház elõzetes napirendje szerint az új államfõ ezután mondja el elsõ elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyûlés ülése.
Az új államfõ május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfõi jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítõ országgyûlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel.
A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesíti, amely kimondja: ha a köztársasági elnök megbízatása idõ elõtt szûnik meg, akkor a megszûnéstõl számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfõt. E határidõ éppen május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál április 2-án jelentette be lemondását a parlamentben miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.
Az államfõt az Országgyûlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tisztségre.
Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan "horgonyszemélyiségnek" tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerõsítése, megszilárdítása lesz.
Az MTI által megkérdezett politológusok korábban arra emlékeztettek: Áder János személyében több mint húsz év után elsõ alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezetõ elemzõje alkalmasnak tartja Áder Jánost az államfõi posztra, aki szerinte "egyértelmûen a magyarországi jobbközéprõl érkezõ vezetõ lesz", ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan "vélhetõen nem lesz ellenséges" a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetõje szerint a kormánytöbbségnek olyan államfõre van szüksége, aki "nem önjáró, nem kukacoskodik". Áder János 1959. május 9-én született Csornán. A politikus 1990-tõl 2009-ig országgyûlési képviselõként dolgozott, az 1990-es országgyûlési, valamint az 1994-es országgyûlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfõnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezetõ alelnöke volt. Áder János az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyûlésben elõbb a Fidesz-képviselõcsoport helyettes vezetõje lett, majd július 15-tõl a ciklus végéig õ vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselõjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának.

MTI - Kanizsa