Április 3-án rendhagyó irodalmi órán, majd a könyvtárban megrendezett vetélkedõn az 1941-ig megjelent egykori irodalmi folyóiratból idéztek fel részleteket a diákok.

A Nyugat 1908. január 1-jén indult. Fõszerkesztõje 1929-ig Ignotus volt, anyagilag Hatvany Lajos és Fenyõ Miksa támogatta, fõ kritikusa és egyben szellemi irányítója hosszú ideig Osvát Ernõ volt. 1929-33 között Babits Mihály, Móricz Zsigmond és Gellért Oszkár közös szerkesztésében mûködött a lap.

Akik a Nyugatot útjára indították, nem gondoltak közjogi változásokra, de erõsen hittek a gyökeres reform szükségességében szellemi téren, mert meg voltak gyõzõdve, hogy ez minden egyéb reform elõfeltétele. Nem volt nekik pontokba foglalható reformprogramjuk. Nem volt koncepciózus elgondolásuk arról, hogy mi módon lehetne igazi városi polgárságot teremteni, hogyan lehetne az országot a vármegyék béklyóiból kiszabadítani, igazi parlamentáris alkotmányra szert tenni stb. Ilyen charta nem lebegett szemük elõtt. De egyet tudtak. Mindaddig, amíg azok szava, akik a szellem elitjét képviselik, elsõsorban az írók, nem jutnak olyan tekintélyhez, hogy a nemzeti közvélemény az õ törekvéseikben a nemzeti érzés kifejezését nem látja, addig semmilyen téren nincs meg a reform lehetõsége. Egy ilyen szellemi atmoszféra megteremtésében látta a Nyugat a fõ feladatát.

B.E.