Tegnap este került sor a Város Napja – Thúry György Históriás Napok alkalmából rendezett ünnepi közgyûlésre. Az eseményen megjelentek az Akkóból, Csáktornyáról, Gelsifdorfból, Kazanlakból, Kovásznáról, Magyarkanizsáról, Togliattiból érkezett testvérvárosi delegációk is.
A rendezvényen átadásra kerültek a város eilismerõ kitüntetései.

(További képek a galériában.)

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára: Gróf Bethlen István

Gernyeszegen született 1874. október 8-án. Budapesten elõbb jogi végzettséget, majd Mosonmagyaróváron mezõgazdasági oklevelet szerzett. 1919 és 1921 között tagja volt a magyar Országgyûlés Képviselõháznak, késõbb a Felsõház örökös tagjává nevezték ki. 1921-tõl 1931-ig Magyarország miniszterelnöke. Kormányfõként politikájának célja Magyarország külpolitikai elszigeteltségének oldása, a gazdaság és a politikai élet konszolidációja. 1935-ös programjában Nagykanizsa számára meghirdette a város ismételt regionális kereskedelmi és mezõgazdasági központjává tételének ügyét, ismételten a Balkán és az Adria kapujává akarta fejleszteni városunkat.

Nagykanizsa Sportjáért: Dr. Lubics Szilvia

Dr. Lubics Szilvia 1974-ben született Jászberényben, itt érettségizett, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen fogorvosként végzett. Férje révén került Nagykanizsára.
Amatõr sportoló, hosszútávfutó, 2004. óta vesz részt hazai és nemzetközi futóversenyeken, 2006. óta a Kanizsai Futóklub tagja.
Elsõsorban maratoni-, és maratoni távnál hosszabb (ún. ultramaratoni) versenyeken ért el sikereket.
Többszörös magyar bajnok. 2010 nyarán másodikként ért célba a Balatont megkerülõ, folyamatos futást kívánó 212 kilométeres versenyen. Ugyanebben az évben teljesítette a Spartathlon 246 kilométeres ultramaratoni futóversenyt 36 órán belül, Athén és Spárta között.
Sportbéli közösségi munkája során a Kanizsai Futóklub aktív tagjaként évente számos futóverseny fõ szervezõinek egyike.
Eredményeit a Kanizsai Futóklub színeiben érte el, mindig büszkén hirdetve kanizsai mivoltát, ezzel is dicsõséget szerezve városunknak

Nagykanizsa Kultúrájáért: Hajdu Sándor

Zeneakadémiai tanulmányai után a Bergendy együttes alapító tagjaként futott be kiemelkedõ zenei karriert. Tanított a Színmûvészetin, zenei vezetõje volt sok színháznak. Komponistaként írt operát, oratórikus mûveket, számtalan népdalfeldolgozást, kortárs, köztük nagykanizsai költõk verseit zenésítette meg, valamint gyermekdalokat is szerzett.
2004 óta vezeti a Városi Vegyeskart töretlen lelkesedéssel, nagy ambíciókkal. Vezetésével Európa sok országába jutott el, vitte hírét városunknak, sokakat ismertetett meg a magyar zenével.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért: Kanizsai Csillagai Mûvészeti Egyesület

A Kanizsa Csillagai hagyományõrzõ együttes 1993-ban alakult nagykanizsai oláh és beás cigány fiatalokból. 2000-ben egyesületté alakultak, a nevük azóta Kanizsa Csillagai Mûvészeti Egyesület. Az együttes nagyszerû népdalgyûjtõ és terjesztõ munkájával, elõadásaival magyarország számtalan településén és a Föld számos országában terjesztette városunk hírét, sok dicsõséget szerezve a Kanizsa névnek, valamint sok önálló és gyûjteményes lemezen is öregbítették a város hírét.
Eddigi tevékenységükért – a roma kisebbség kulturális hagyományainak ápolása és megörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájukért – 2011-ben elnyerték a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátustól a „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” közmûvelõdési díját, ami az együttesek számára adható egyik legmagasabb elismerés.

Nagykanizsa Oktatásáért: Kassai Zoltánné

Kassai Zoltánné 1982 óta dolgozott a Hevesi Sándor Általános Iskolában földrajz-rajz szakos tanárként. Magas szintû szakmai felkészültséggel rendelkezik. Kollégái szakmai fejlõdését is segítette.
A tehetséges tanulók képességeit szakkörben fejlesztette. A csendes, alkotó munka híve, maga is mûvész, a selyemfestés és az akvarell technika foglalkoztatja.
Rendszeresen kiállítja munkáit, tagja a Nagykanizsai Képzõ és Iparmûvészek Egyesületének. Tagja a HID-Vizuális Mûhelynek.
Az elmúlt 30 év alatt számtalan hazai és nemzetközi kitüntetést szerzett tanítványaival.

Nagykanizsa Sportjáért: Aquaprofit Nagykanizsa Tungsram Sakk-Klub

A város sakk története 1919. decemberében kezdõdött, amikor megalakították az Elsõ Sakk Kört. 1928-ban a Sakk Kör belépett a Magyar Sakkszövetségbe.. 1930-ban átalakult, az új neve Nagykanizsai Maróczy Sakk Kör.
1987-ben új alapokra helyezõdött a sakk. Újjászervezték, megerõsítették, elnöke Nádasi Tamás lett. 1991-ben megkezdõdött Nagykanizsán a rendszeres utánpótlás nevelés. Az elsõ bronzérmet 2000-es bajnokságon szerezték, ugyanebben az évben ünnepélyes keretek között átadták a Belvárosi Sakk centrumot. 2006-ban már háromszoros ezüstérmes a csapat. 2007-ben a Bajnokcsapatok Európa Kupáján 10. Helyezést értek el a kanizsaiak. 2009-ben a második bajnoki címért indultak, majd rajt-cél gyõzelmet arattak.
2010-ben hatalmas veszteség érte az Aquaprofit NTSK-t, egy kiváló versenyzõje, Bagonyai Attila, a kanizsai sakkiskola vezetõje elhunyt. A helyi sakk klub a továbbiakban az õ nevét viseli.
2010/2011-es bajnokságban városunk csapata megszerezte sorozatban a 3., összesítve a 4. bajnoki címét. Jelenleg az 5. bajnoki címért szálltak harcba a kanizsaiak, akik rendkívüli sorozatot teljesítenek, 2008. március 16-tól kezdõdõen mind a 42 mérkõzésüket megnyerték.

Nagykanizsa Környezetkultúrájáért: Makrai Mártonné

A Budapesti Kertészeti Egyetemen 1968-ban szerzett kertészmérnöki diplomát. A Nagykanizsai Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalatnál 1970-tõl 1994-ig dolgozott csoport-, majd részlegvezetõi beosztásban, majd 1994 és 2006 között a Park Kft ügyvezetõjeként.
Nagy szerepet vállalt a lakossági társadalmi munkák szervezésében, irányításában.
Kiemelkedõ szakmai hozzáértéssel viselte gondját a létrehozott értékeknek akkor is, amikor az anyagi lehetõségek a fejlesztést már nem engedték meg és a rendszerváltás a városi zöldterületek fenntartását is új alapokra helyezte. Az önkormányzat szakmai döntését segítette a helyi jelentõségû természeti értékek védetté nyilvánítása terén.
Makrai Mártonné aktív munkássága teljes egészében Nagykanizsa parkosított közterületeinek tervezésével, létrehozásával és fenntartásával telt el.

Nagykanizsa Megyei Jogú Városért: Csizmadia Ferenc

1922-ben született. 16 éves korában bejutott a szegedi Királyi Katolikus Tanítóképzõre, majd képesítése megszerzése után visszaköltözött Nagykanizsára. A tanítói oklevél mellett hitoktatói, kántori és labdarúgó ifjúsági játékvezetõi képesítést is szerzett.
Hadifogságát követõen 1946-ban a Piarista Iskolánál helyezkedett el, majd 1948-ban a Rozgonyi Általános Iskolánál tanított és a kórusban karvezetõként tevékenykedett. Nyugdíjba vonulásáig számtalan sikert ért el az iskola énekkaraival. Kamarakórusai mellett 100-120 fõs énekkarokkal is dolgozott, ami önmagában pedagógiai siker.
Tanítványaival évtizedeken keresztül volt a társadalmi események szereplõje.
1956-ban az iskola igazgató-helyettesévé választották és delegálták a Pedagógus Forradalmi Bizottságba is.

Nagykanizsa Megyei Jogú Városért: Perger Imre

1948-ban született Nagykanizsán, általános- és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Olajipari technikusként a KÖGÁZ-nál dolgozott. Válását követõen költözött vissza Nagykanizsára, és helyezkedett el az ÁFOR-nál.
Újraházasodott, 1978-ban szakmát váltott, hogy apósa üvegezõ-képkeretezõ vállalkozásánál dolgozhasson. Miután apósa nyugdíjba vonult, Nagykanizsán alakított ki saját képkeretezõ és üvegezõ mûhelyt.
Több kitüntetõ oklevelet, elismerést kapott a társadalmi munkájáért és felajánlásáért.

Nagykanizsa Kultúrájáért: Szabadi Tibor

Az „52-esek” nemzedékének nagykanizsai szülötte. Eszperantista, mûfordító, szerkesztõ, filozófus, szótáríró.
Tagja:
• Magyar Írószövetségnek
• Magyar Szemiotikai Társaságnak
• AIS-nek, (San Marinoi Tudományok Nemzetközi Akadémiájának)
• Nagykanizsai Tudományos Kutatók Egyesületének
• alapító tagja a Nagykanizsai Városvédõ Egyesületnek
• Magyarországi Eszperantó Szövetségnek
• ILEI és az Eszperantista Pedagógusok Magyarországi Egyesülete
• Magyar Irodalmi Szerzõi Jogvédõ és Jogkezelõ Egyesületnek
• Balaton Akadémiának
Nyelvészeti publikációval gazdagítja a nyelvtörténetet. Olyan témákkal igyekszik foglalkozni, amelyek eddig sem magyar, sem eszperantó nyelven nem jelentek meg

Nagykanizsa Oktatásáért: Durgó László Gábor

Egyetemi Tanulmányait a Szegedi József Attila Tudományegyetemen matematika – földrajz szakán végezte. Matematika konzultációs vitadélutánokat szervezett, tagja volt az egyetem Gazdaságföldrajzi Tudományos Diákkörének.
1974-ben fejezte be az egyetemet, és kezdte meg munkáját a nagykanizsai Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Mûszaki Középiskola Kollégiumában.
1979-tõl iskolai állományba került. Tanítványai több alkalommal is indultak mind megyei, mind OKTV matematikai versenyeken.
Emberi magatartása példamutató, általános mûveltsége magas színvonalú, mûvészeti és történelmi ismeretei irigylésre méltók.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere: Péntek Imre

Irodalmi lapszerkesztõ, József Attila – díjas költõ.
1942-ben született Lentiben. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Lóránt Tudományi Egyetemen végezte magyar – filozófia szakon, itt került a Kilencek költõi csoportba. Országszerte közismert irodalomszervezõi tevékenységérõl, több folyóiratot is szerkesztett.
2003-ban tért vissza Zalába, s lett a Pannon Tükör címû kulturális folyóirat fõszerkesztõje. Legfontosabb missziója, hogy visszaállítsa az elveszett zalai kulturális identitást. Jelenleg vezetõje a Pannon Írok Társaságának.
Kitüntetések: Tiszti Kereszt (1995), Magyar Köztársaság Középkeresztje (2007)

Oklevél: Farkas Ferenc Énekegyüttes

A Farkas Ferenc Énekegyüttes 1991. decemberében alakult Állami Zeneiskola Kamarakórusa néven, majd késõbb Szivárvány Énekegyüttes néven folytatta tevékenységét. Eleinte városi, késõbb megyei, majd országos és nemzetközi helyszíneken mutatkozott be. Fontosabb kitüntetéseik: Riva del Garda nemzetközi kórusversenyen 2004-ben arany” diplomát nyertek, 2007-ben elnyerték a Zalai Príma Díjat, 2008. nyarán részt vettek a Grazban rendezett Kórusolimpián, ahol az elsõ fordulóban Arany II. minõsítést kaptak, a döntõben ezüst medált nyertek. 2009. novemberében a Kodály Zoltán Nemzeti Kórusversenyen III. helyezést értek el. Az együttes tavaly év végén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját

Nemzetközi Szent György Lovagrend Emlékplakett

A Nemzetközi Szent György Lovagrend az ünnepség keretében adta át az I. Nemzetközi Szent György Lovagrend Emlékplakettet Nagykanizsa város polgármesterének Cseresnyés Péternek köszönetképpen az elmúlt évben Beregszászon megrendezett eseményhez nyújtott támogatásért.