A gyurgyalag nyerte az év madara szavazást, így jövõre a gyurgyalag védelmével foglakozik kiemelten a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Egy hónap alatt 7460 voks érkezett: 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre.
Az év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintû bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepük van. Az év madarának csak olyan fajt javasolt az MME, melynek folyamatos védelmében tevõlegesen részt is vesz - közölte az egyesület szerdán az MTI-vel.
A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, hossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 36-40 centiméter. A melegebb éghajlatú nyílt tájakat kedveli, mûvelt területeken, legelõkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élõhelyeken fordul elõ. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelõ faj. Fõleg nagyobb termetû repülõ rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában a legkorábban elvonulók és a legkésõbb érkezõk közé tartozik. A telet Afrikában tölti.
Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve a hûvös idõben elõforduló méhzsákmányolás miatt a méhészetek közelében mûködõ telepek megrongálása.
A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) elnevezésû országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökkenõ tendenciát mutat.
Az MME kampánya kitér majd a lakossági fészektelep felmérésére, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására és újak létesítésére, a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat, és lakossági bemutató gyûrûzési akciókat szerveznek majd országszerte.

MTI - Kanizsa