Az MTA Matematikai Tudományok Osztálya négy különbözõ, pénzjutalommal is járó díjjal ismeri el a fiatal, 40 év alatti, tehetséges magyar matematikusok munkáját. Idén az Akadémia 183. közgyûléséhez kapcsolódóan Pálfy Péter Pálakadémikus három díjat osztott ki kiemelkedõ teljesítményt nyújtó matematikusoknak, köztük a nagykanizsai születésû fiatal kutatónak, Röst Gergelynek. Az ünnepélyes díjátadót követõ szakmai elõadásokban a nagyméretû adatok és hálózatok kezelésének matematikai vonatkozásait mutatták be.

A Matematikai Tudományok Osztálya Balázs Mártonnak, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensének ítélte oda a 2012-es Erdõs Pál-díjat a kölcsönható sztochasztikus rendszerek fluktuációjának vizsgálatáért. A fiatal matematikus munkáját nemzetközi elismerés övezi, számos rangos konferencia meghívott elõadója, elnyerte a Bolyai-ösztöndíjat, és magas színvonalú oktatási tevékenységet végez – hangzott el a méltatásban.

 A Gyires Béla-díjban idén Baran Sándor, aDebreceni Egyetem Informatikai Karának docense részesült. A 2001-ben elhunyt nagy magyar matematikusról elnevezett kitüntetést az alkalmazott matematika és a valószínûség-számítás kimagasló eredményeket elérõ kutatóinak ítéli oda a Matematikai Tudományok Osztálya. Baran Sándor a regressziós modellek, a diszkrét és folytonos mezõk, valamint a valószínûségi idõjárás-elõrejelzés terén végzett nagy hatású munkájáért kapta meg az elismerést.

A kanizsai születésû Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének adjunktusa az analízis területén végzett kiemelkedõ kutatásokért járó Alexits György-díjat vehette át Pálfy Péter Páltól. A matematikus elsõként nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) fiatal kutatók támogatására létrehozott ösztöndíját (Starting Grant), ezenkívül kiterjedt oktatói munkát végez. Szakterülete a differenciálegyenletek, a bifurkációelmélet, de a matematikai járványtanban is kiemelkedõ eredményeket tudhat magáénak.
Az osztályülés szakmai elõadásai a nagyméretû adatbázisok kezelésével kapcsolatos problémák matematikai kihívásait mutatták be. Az elõadásokban elhangzott: a hagyományos adatbázis-kezelõ eszközök egyre inkább alkalmatlanok a mai hálózatokban folyó adatforgalom és adattárolás kezelésére. Tíz évvel ezelõtt a szakemberek fõ problémáját a gigabyte méretû adatok kezelése okozta. Mára az ennél nagyságrendekkel nagyobb, tera-, sõt petabyte-nyi adatok feldolgozása jelenti a kihívást. A hardver eszközök rohamos fejlõdésének köszönhetõen évrõl évre egyre több adat keletkezik és tárolódik. A ma elterjedt adatkezelõ algoritmusok ezt az információmennyiséget egyre kevésbé képesek hatékonyan kezelni – figyelmeztettek az elõadók.
Világszerte emberek milliárdjai használnak ma már ún. okostelefonokat. Ezek az eszközök számos információt gyûjtenek és tárolnak a felhasználóról - hangsúlyozta elõadásában Jelasity Márk matematikus. - Mobiltelefonjaink tudják, hogy adott pillanatban hol vagyunk, merre mozgunk. A matematikusok szerint a bennük rejlõ információtömeg kiaknázása számos lehetõséget rejt magában. Közéjük tartozik az ún. kollaboratív adatbányászat, de akár az egyes járványok terjedésének elõrejelzése is: Az okostelefonokban tárolt adatokból például meghatározhatjuk, hogy egy járvány kitörése esetén kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba.

MTA - Kanizsa