|
Együttmûködésrõl, a továbblépés lehetõségeirõl
Milyen az élet az inkubátorházban? Miért is jó ott egy vállalkozónak irodát bérelni? – vetõdik fel sokunkban a kérdés, amikor hírt hallunk a városszéli ipari parkban másfél éve átadott intézményben zajló eseményekrõl. Lapunkban is folyamatosan tájékozódhat a lakosság mindezekrõl, ennek ellenére, az általános közvélemény sokkal inkább köti az önkormányzathoz, vagy akár egy kamarai gazdaságfejlesztési funkcióhoz, mint magához az inkubátorházhoz.
- Vajon miért is jó az ott élõ cégeknek? Milyen az élet odakint? – tettük fel a kérdést Cserti Csillának, a Nagykanizsai Inkubátorház és Innovációs Központ vezetõjének.
- Elõször arra világítanék rá, amit érdemes tudni. Húsz cégünk van, és folyamatos tárgyalásban vagyunk újabb betelepülõkkel. Úgy gondolom, komoly fegyverténynek számít, ha 20 cég, egy helyen mûködve számíthat egymás szakértelmére. Azt tudni kell, nálunk fõleg helyhez nem kötött szolgáltató cégek vannak jelen, akik ki tudják használni egymás tevékenységét, szolgáltatási lehetõségeit. Ez már önmagában olyan esély, amiért érdemes gondolkodni az Inkubátorházban, és a költségtényezõk mellett számolni ezzel az adottságával. A bérlõk közötti együttmûködést tudatosan is szeretnénk erõsíteni, mert látjuk, van értelme, mérhetõ gazdasági haszna annak, ha a különbözõ szolgáltató csoportok egymásra találnak. Ehhez azonban az is kell, hogy a cégek ismerjék egymást, és tudják, ki mivel foglalkozik.
- Mit tesznek ennek érdekében?
- Próbálunk olyan informális alkalmakat teremteni, ahol megismerhetik egymást. Ilyen volt például az egy éves születésnapunk közös megünneplése, amikor az intézményben dolgozók egy kellemes kötetlen rendezvény keretében tudtak beszélgetni egymással. Elindult közöttük egyfajta kooperáció, összefogás, elkezdtek építeni egymás szolgáltatására. Egyszerû példa, hogy ha munkavédelmi, vagy pályázati kérdésekben van szüksége segítségre bármelyik betelepültnek, akkor nem keresi azt a ház falain kívül, mert az helyben adott. Elérkezett az idõ egy újabb találkozó szervezésére, hisz vannak újabb beköltözõk, akiket a régiek nem ismernek, és fordítva. A közeljövõben valószínûleg szervezünk egy szabadtéri juniálist, ahol újból lehetõség lesz a kapcsolatépítésre. Azt tartja a mondás, mindig a fehér asztalnál születnek meg a legjobb ötletek, a legjobb „üzletek”. Ebbõl a gondolatból kiindulva és az ismerkedési láncolat továbbfûzésére találtuk ki az üzleti reggelinket. Egy cég elõrelépéséhez az is kell, hogy külsõ partnereket ismerjen meg, bõvítse a saját piaci lehetõségeit. Ez nem jelent nagy befektetést, kiadást nekünk, viszont annál nagyobb értéket teremthet a bérlõknek. Olyan partnereket hívunk, akikkel leülhetnek egy kellemes reggelire, miközben bemutatkozhatnak egymásnak, s akár újabb együttmûködések is születhetnek. Magát a reggelit mi finanszírozzuk, ez egyfajta szolgáltatás a bent lévõ cégek számára. Szerencsére élnek is ezzel a lehetõséggel, de minderrõl az inkubátorházon kívüli vállalkozások keveset tudnak, és egyelõre nem is kapják fel rá nagyon a fejüket, mert nincsenek tisztában vele, hogy mire is lehet jó.
- Az Üzleti reggelik eredményességérõl másutt is hallott jó példákat?
- Igen. Nem saját magunk találtuk ki. Követjük az aktuális piaci trendeket, a pesti és nemzetközi példákat. Csatlakoztunk a KKV Ház-hoz, amely országosan próbálja tömöríteni a kis- és középvállalkozásokat, és õnáluk is vannak hasonló rendezvények, teadélutánok, vacsorák, klubestek, ahol kötetlenül el tudtak beszélgetni egymással a vállalatok képviselõi. Én ebben látom a kulcsot: üljünk le és beszéljünk egymással, mert az információ tényleg nagyon nagy kincs. Ha a kommunikációra tudatosan alkalmat teremtünk és meg tudjuk egymással osztani a birtokunkban lévõ tudást, akkor nagyon jó lehetõségek kerekedhetnek ki belõle. Fontos elõnyt jelenthet a nálunk mûködõ vállalkozásoknak a naprakész információval való ellátottság. Ez egyrészt származhat abból, hogy önkormányzati körhöz tartozó intézmény vagyunk, és a legtöbb helyi fejlesztésrõl vagy programról nagyon hamar tudomást szerzünk. Ugyanebbõl a célból jól mûködõ kapcsolatrendszert építettünk ki a kamarákkal, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a pályázatkezelõ szervezetekkel, így mindig aktuális tudnivalókkal láthatjuk el a bérlõinket és esetenként a külsõ vállalkozásokat is. Történhet ez tréningek, pályázati tájékoztató rendezvények, konferenciák keretében, de esetenként egyszerû tájékoztató e-mailben. Ezek mind olyan fórumok, amelyek lehetõséget adnak új információk szerzésére és átadására.
- Szerencsés egybeesést jelenthet az is, hogy ön menedzsel egy nemzetközi, horvát-magyar pályázatot.
- Ez így van, a projekt szerencsésen erõsíti és támogatja a tevékenységünket. Próbálunk kapcsolatokat építeni, de már nemzetközi szinten. Kaproncával együttmûködve szervezünk üzleti partnertalálkozókat. Az általános tapasztalat alapján sajnos hiába adott, vagy ingyenes a lehetõség, ha csak meghirdetjük, általában elég alacsony a részvételi, érdeklõdési arány. Nem akartunk semmit sem a véletlenre bízni, tudtuk, a projektbe bele kell építeni valami olyasmit, ami mézesmadzag lehet a helyi vállalkozók számára és megéri hozzánk csatlakozni. A Pannon Egyetemmel készíttettünk egy kutatást arról, hogy ki az a 45 vállalkozó, akinek fontos lehet, hogy nyisson a horvát piac felé. Harmincat kiválasztottunk közülük, s hogy formalizáljuk a projektben való közremûködésüket, együttmûködési megállapodást írattunk alá velük. Kapnak tõlünk egy horvát nyelven feliratozott reklámfilmet és segítünk nekik abban, hogy bemutatkozhassanak különbözõ kommunikációs csatornákon és kilépjenek a nemzetközi színtérre.
- Sok jót hallani az ingyenes tanácsadásról. Ezen kívül még milyen kéréssel keresheti fel önöket a lakosság?
- Sajnos kevesen élnek a tanácsadási lehetõséggel, pedig pont a kis- és középvállalkozói réteg az, amelynek nincsen erõforrása arra, hogy megfizessen saját magának egy gazdasági tanácsadót, vagy pénzügyi vezetõt. Az Inkubátorházban viszont van lehetõség arra, hogy pályázatírás, adótanácsadás, netán vállalkozás indítása témákban ingyenesen információt szerezzenek. Van olyan bérlõnk, aki ez utóbbit vette igénybe nálunk, és ez alapján indította el a vállalkozását. Munkánk eredményességét jelzi ez is, és nagyon jó visszacsatolás, amikor email-ben köszönik meg a segítségünket és számolnak be a pozitív elõrelépésrõl. Mindezek mellett még mindig vonzó az infrastruktúránk, mivel a piaci árnál olcsóbbak a bérleti díjaink. Folyamatosan dolgozunk a fejlesztésen, az ígéretek szerint a jövõ év tavaszára megépülnek a buszmegállók, és megindulhat a buszközlekedés, ami ma még egy hátránya a területnek. Kiegészítõ irodai szolgáltatásainkat szintén igénybe lehet venni. Kevesen tudják, hogy A0-ás méretig is tudunk nyomtatni, méghozzá elég barátságos áron. Elõrelépést jelent az is, hogy van saját szinkrontolmács berendezésünk, bekamerázott elõadótermünk, így ha kérik, digitálisan rögzíteni tudjuk az elõadások anyagát. Ipari parki körülmények között a mai kor követelményeinek teljesen megfelelõ infrastruktúrát tud biztosítani a vállalkozások számára az inkubátorház. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési támogatásaként is elkönyvelhetõ, hogy mûködteti, fenntartja ezt az intézményt. A kívülállóknak azt kell megérteni, hogy az Inkubátorház nemcsak egy infrastruktúra, hiszen annál sokkal többet jelentenek a mögötte lévõ szolgáltatások. Ebben látom az üzleti inkubáció kulcsát – foglalta össze Cserti Csilla intézményvezetõ.
B.E.
GAZDASÁG ROVAT >>>
|
|