Miközben a Balaton "viselkedése" megváltozott, az ország szinte semmit sem költ az ezzel kapcsolatos kutatásokra, holott fel kellene készülni arra, hogy pár évtized múlva növekszik a szárazság, ami kihathat az érzékeny, sekély víz üdülõ-tóként való hasznosítására - hangzott el azon a szakmai napon, amely a Balatonnal kapcsolatos sürgetõvé vált kérdéseket feszegette.

Az ezredforduló óta átlag alatti mennyiségû csapadék hullott a Balatonra - kivéve a 2010-es évet -, és hatszor fordult elõ, amire az 1921-óta zajló mérések óta korábban nem volt példa, hogy több vizet vesztett a tó, mint amennyi belekerült, vagyis negatívvá vált a vízmérlege - summázta a helyzetet Varga György, a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet tudományos fõmunkatársa a közel száz fõs, szakemberekbõl és laikus érdeklõdõkbõl álló közönség elõtt.
Szerinte aggodalomra ad okot, hogy az 1970-es évek óta jelentõsen csökkent a vízgyûjtõkbõl a tóba folyó víz mennyisége. A következõ évtizedekben az éves középhõmérséklet 2-3 Celsius-fokkal emelkedhet, a globális felmelegedés hatására nem fenntartható állapot alakulhat ki a Balaton turisztikájában, amit vagy szabályozással kell kezelni, vagy alkalmazkodni kell hozzá - mondta a szakember, aki az utóbbi megoldást preferálja.
A jelenlegi helyzetrõl szólva hozzátette: pénteken 81 centiméteres volt a Balaton vízállása, ami a borúlátóbb elõrejelzések szerint a szezon végére 60 centiméter alattivá, vagyis szélsõségesen alacsonnyá válhat. Ennél volt már sokkal rosszabb is a helyzet, hiszen a 2003-ban mért legalacsonyabb vízállás 23 centimétert mutatott - tette hozzá.
Nováky Béla, a mûszaki tudomány kandidátusa (MTA), a Nobel-békedíjas ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) értékelõ jelentésének egyik szerzõje a számítási módszereket is bemutatva vezette le, hogy a Balaton életében 2000 elõtt kisebb változásokat, periódusokat lehetet észlelni. 2000 után azonban külsõ hatásokra jelentõsen megváltoztak a tó "belsõ törvényszerûségei", vagyis az éghajlatváltozás éreztetni kezdte hatását.
Hangsúlyozta, nagy a bizonytalanság abban, hogy hogyan alakul a térség éghajlata a jövõben, és annak milyen hatásai lesznek, de fel kell készülni erre a bizonytalanságra is. Hangsúlyozta, a közép-európai tavak fenntartható
használatának elõsegítését célzó EULAKES projekt elõrejelzései szerint pár évtized múlva számottevõen szárazabbá válthat a tó körüli éghajlat. 2015-2020-ig még nem várható jelentõs változás, így van idõ felkészülni, és megfelelõ vízgazdálkodási stratégiát kidolgozni.
Pomogyi Piroska a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere a balatoni nádasok új felmérésének eredményeirõl számolt be. Szólt arról is, hogy módosítani kellene a jelenlegi, nádasokat védõ jogszabályokat, hiszen fõként a tó északi partján a minõségi nádasok több helyen ellehetetlenítik a tóhasználatot.
A Balatonnal kapcsolatos aktuális kérdéseket feszegetõ konferenciasorozat elsõ siófoki szakmai napja - amelyet hamarosan Keszthelyen s Balatonfüreden követ majd újabb - a Magyar Hidrológiai Társaság szervezeteinek, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamarának, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak volt a közös rendezvénye.

MTI - Kanizsa