Még csak május közepe van, de szélvédett, napos helyeken már 20 cm magas példányokat is lehet találni. Az Allergia-parlagfû kerekasztal ülésére néhány tövet is vittek a résztvevõk, az Országgyûlés képviselõi irodaháza melletti parkból.

A kerekasztal ülésének fõ témája a kormány közigazgatási egyeztetés alatt álló Parlagfû Akcióterve volt. A kerekasztal tagjai (szakértõk, szakintézmények és civil szervezetek képviselõi) üdvözölték, hogy a parlagfû probléma megoldására végre átfogó kormányzati intézkedési terv készül, amely rövid és középtávon,
2020-ig meghatározza a teendõket. A kerekasztal társelnökei, Bartos Mónika (Fidesz) és Szabó Rebeka (LMP) országgyûlési képviselõk azt is komoly eredményként értékelték, hogy a Vidékfejlesztési minisztérium beépítette a stratégiába a kerekasztal szakmai anyagait, melyek szerteágazó tudományterületek eredményeit és a civilek javaslatait szintetizálták. A tervek szerint az akcióterv végrehajtásáért tárcaközi bizottság lesz felelõs, mely a fertõzött területek felderítését, a nagyrészt közmunka keretében végzendõ gyommentesítést, a hatóságok munkáját és a bírságolást, továbbá a fertõzés megelõzése érdekében végzett felvilágosító munkát is koordinálja majd. A kerekasztal szakértõi szerint ugyanakkor aggályos, hogy az akciótervben nem kapott kellõ hangsúlyt az egészségügyi szempont: a jelenleg célként szereplõ pollen-határérték az allergiások tüneteit nem fogja mérsékelni. Kérdés az is, hogy az idei csekély pénzügyi forrás (a költségvetés 90 millió forintja) elegendõ lesz-e a feladatok ellátására, különösen, hogy a hatósági munkát végzõk száma is csökkent tavaly óta. A tanácskozás résztvevõi az ülésen ígéretet kaptak, hogy a véglegesítés elõtt még van
lehetõségük észrevételeket fûzni az anyaghoz. Európában Magyarországon a legsúlyosabb a parlagfû-helyzet. Egyesületünk reméli, hogy a mintegy másfél milliónyi beteg érdekében végre történik valós elõrelépés - tudatta közleményében a Parlagfûmentes Magyarországért Egyesület.
 

OS