Közel négymilliárd forintból fejlesztik a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház sürgõsségi osztályát, valamint teljes infrastruktúráját; a kivitelezõi szerzõdést április 27-én írták alá a Zala megyei városban. Errõl és a sportfejlesztési tervekrõl kérdezem Cseresnyés Pétert, Nagykanizsa polgármesterét, országgyûlési képviselõt.

– Tisztelt polgármester úr! A közel négymilliárd forintos beruházást milyen forrásból tudták biztosítani?
– A munkákat európai uniós támogatással, a társadalmi infrastruktúra operatív program pályázatán elnyert forrásból finanszírozzuk, amelyhez jelentõs önrészt, mintegy 670 millió forintot biztosít Nagykanizsa önkormányzata.
– Konkrétan milyen fejlesztés lesz a kórházban ebbõl az összegbõl?
– Tulajdonképpen két beruházás indult el a napokban. Az egyik a sürgõsségi osztály bõvítését, modernizálását szolgálja, a másik pedig a teljes kórházi infrastruktúra fejlesztését célozza. Bátran mondhatjuk, a jövõ év végére egy minden szempontból XXI. századi gyógyító központ alakul ki a Kanizsai Dorottya Kórházban, amely a térség 100-120 ezer polgárát szolgálja. A meglévõ egyik épületszárny pincével és emelettel is bõvül, s a mûtõrészleget is teljesen átalakítják, korszerûsítik. 

 – Egy ilyen nagy volumenû felújítás bizonyára apróbb, átmeneti kellemetlenséggel is jár. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy az ellátásra szoruló betegek ne érezzenek semmilyen zavart?
– Arra kértem a kivitelezõ ZÁÉV Zrt. vezetõit, hogy a munkálatok során mindenben egyeztessenek a kórház menedzsmentjével, s így – a lehetõségekhez mérten – a betegek és a kórház dolgozói a lehetõ legkisebb mértékben érezzék meg az intézményben zajló átalakítást. Más intézmények hasonló beruházásai kapcsán szerzett információk az mondatják velem, hogy a kivitelezõ cég szakmai hozzáértése és a kórház vezetõségének, és dolgozóinak elhivatottsága, szakmai hozzáértése biztosítja az ellátás zavartalanságát a munkálatok idején.
– A Kanizsai Dorottya Kórháznak tehát a város a fenntartója?
– Ez május elsejéig így volt, akkor állami kézbe került az intézmény. Ám ezt a két pályázatot még a város adta be s menedzselte, és természetesen számunkra továbbra is fontos a kórház stabil, biztonságos mûködése, fejlõdése, hiszen, függetlenül attól, hogy ki a fenntartója, itt kanizsai és térségbeli emberek gyógyulnak. Vagyis a kórház a város része, s a gyógyító munka szempontjából talán mondhatjuk azt, hogy a legkevésbé fontos az, hogy ki mûködteti. Egyébként meggyõzõdésem, hogy társadalmi szempontból elõnyére válik kórházunknak a most kialakuló struktúra.
– Milyen a település egészségügyi helyzete?
– Nyugodtan kijelenthetem, hogy jó. Erre garancia az ellátórendszer, amely jól mûködik – az alapszolgálatásoktól egészen a kórházi ellátásig. És próbálunk a prevencióra is kellõ figyelmet fordítani, hiszen az egészséget könynyebb megõrizni – bár kétségtelen, hogy tenni kell érte –, mint probléma esetén helyreállítani.
– Jelentõs sportfejlesztésrõl döntött a kanizsai közgyûlés. A társasági adókedvezmény lehetõségét kihasználva nagyméretû mûfüves pálya épülhet az Olajbányász sportközpontban, ahol megújulhat a csarnok és az infrastruktúra is. Jelenleg milyen állapotban van a sportközpont?
– Látszanak rajta az évtizedek... Nagykanizsa büszke a sporthagyományaira és az -eredményeire, s ennek megfelelõen a város vezetõsége fontos területként kezeli a sportot. Minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely az infrastuktúra megújítását célozza, és ezáltal jobb feltételeket biztosít a versenyszerû és a szabadidõs sporthoz. A társasági adókedvezmény pedig egy olyan lehetõség, amellyel élni kell, együttmûködve az arra jogosult egyesületekkel. A mûfüves pálya kapcsán is ez történik.
– Mindez miként kapcsolódik az Utánpótlás Futball Club fejlesztési elképzeléseihez?
– Száz százalékban. Az ugyanis nem megy, hogy az önkormányzat mindenféle egyeztetés nélkül döntsön különféle fejlesztésekrõl, beruházásokról. Mi Nagykanizsán igyekszünk minden területen széles társadalmi együttmûködés alapján kormányozni. Igaz ez a sportra, a beruházás-ösztönzésre, a vállalkozásfejlesztésre, mindenre.
– Igaz, hogy a város támogatja az atlétikai pálya felújítását is?
– Igen, s ha erre lesz lehetõségünk – akár a társasági adókedvezményt kihasználva –, meg is lépjük. Természetesen együttmûködve, közösen dolgozva a sportvezetõkkel, a klubokkal.
– Részben a sporthoz tartozik, hogy az eredeti tervekhez képest olcsóbban készült el Nagykanizsán az a több mint két és fél kilométer hosszú kerékpárút, amely a keleti városrészt és a Csónakázó-tavat köti össze. Ezt is EU-s pénzbõl sikerült véghezvinni?
– Jórészt igen. Fontos ez a kerékpárút, hiszen összeköttetést biztosít a város központja és egyik kedvelt kiránduló-, pihenõhelye, a Csónakázó-tó között. Másrészt ezzel egy olyan városrészt sikerült bekapcsolnunk Kanizsa kerékpáros vérkeringésébe, ahol sokan élnek, s így, hogy biztonságos körülmények között tudnak a biciklisek közlekedni, remélhetõleg egyre többen választják ezt az olcsó, zöld és egészséges formát arra, hogy munkába, iskolába menjenek.
– Tervezik majd, hogy kerékpárút kösse össze Nagykanizsát és a horvátországi magyar településeket?
– Ez a végsõ cél. Nagykanizsa egyébként is szoros – gazdasági, oktatási, kulturális – kapcsolatokra törekszik például Csáktornyával és Kaproncával, hiszen kézenfekvõ és bizonyos mértékig szükségszerû is az együttmûködés. A majdani kerékpárút pedig, reményeink szerint, lökést adhat a turizmusnak is.
Magyar Fórum