Új fejezet kezdõdhet a hivatali visszaélések elleni örök harc mezején, miután a kormány meghirdette antikorrupciós programját, amely fõként komplexitása miatt végre sikerrel kecsegtethet - vélekedett a Korrupciókutató-központ vezetõje az MTI-Pressnek. Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem zászlaja alatt mûködõ központ társigazgatója utalt arra, hogy a közélet tisztaságáért idõrõl idõre indított küzdelem eddig gyakran szélmalomharcnak bizonyult, a felbuzdulás többnyire alább is hagyott.

Most viszont szerinte a kilátások azért kedvezõbbek, mert a hivatali visszaélések ellen egyszerre több tárca, fõhatóság egymással összehangoltan lép fel a kiskapuk eltorlaszolásáért, a csúszópénzek, a modernizált urambátyám alapú elõnyszerzés, a mutyizás ellen. Ugyanakkor, okulva a korábbi kudarcokból, már nem csupán a szankciók kilátásba helyezésén van a hangsúly, hanem a fõ csapásirány a megelõzésre és kultúraváltásra helyezõdik.
- A pénz bûvöletében ugyanis a büntetés nem elég visszatartó erõ. Ezt igazolja például a kínai gyakorlat, ahol néhány év börtön helyett akár halálbüntetés várhat a lebukott megkenhetõ hivatalnokra, mégis él és virul a fehérgalléros bûnözésnek ez a formája. A sok sundám-bundám felszámolása csak részben múlik a szigorúbb ellenõrzésen, az átláthatóbb szabályozási rendszeren. Elsõsorban olyan tiszta kezû, megkörnyékezhetetlen vezetõk kinevezésére van szükség, akik egy-egy intézménybõl képesek kiszellõztetni a korrupciótól bûzlõ levegõt. Szerencsére a morális válság ellenére ma is sok ilyen, szilárd erkölcsi alapon álló szakembert lehetne magasabb pozícióba helyezni, csak tudni kell jó érzékkel kiválasztani õket. Az utánpótlásban pedig nagy szerep hárul az oktatásra - húzta alá Szántó.

Világjelenségrõl van szó

Az antikorrupciós stratégia véleményezésében a kutatóközpont is tevékenyen részt vállalt.
Korábbi elemzései alapján a csalások, hivatali visszaélések, a csúszópénzek zsebbõl zsebbe átjátszásának titkos logisztikája leggyakrabban a közbeszerzéseknél, az uniós források felhasználásánál, az engedélyek megszerzése során és a büntetések kikerülésénél fordulnak elõ. Mindenekelõtt ezeket a "praktikákat" kellene felszámolni. - De a pártfinanszírozás átláthatatlan szövevényében is elkerülhetetlen a rendteremtés, szigorúbb jogi szabályozással a törvénytelenségek megelõzése. Sajátos magyarországi helyzet - állítja a társigazgató -, hogy az elmúlt években, a médiumokban 2001-2009 között napvilágot látott korrupciógyanús esetek csaknem fele azokhoz a szervezetekhez kötõdött, amelyeknek hivatalból feladatuk éppen ez ellen a súlyos társadalmi jelenség ellen határozottan fellépni. A rendõrség, a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek és az önkormányzatok tartoztak a vizsgált idõszakban ebbe a körbe.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy természetesen nem csupán a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája a korrupció, hanem lényegében világjelenségrõl van szó. Szavai szerint "a szabályok kijátszása, a közösség kárára történõ különféle elõnyökhöz jutás sötét összjátéka kisebb-nagyobb mértékben csaknem valamennyi országban ott lappang".
- Mi a nemzetközi rangsorban valahol a középmezõnyben vagyunk, vagyis másokkal összehasonlítva közepes a hivatali és másféle korrupció mértéke - közölte a kutatóközpont vezetõje. - Még akkor is, ha a nap mint nap megtapasztalt sok ordító visszásságot szubjektív érzésünk sokszor felháborítóan magasnak ítéli meg. Általában a diktatúrák alatt senyvedõ társadalmakban a megfelelõ kontroll hiánya miatt gátlástalanabbul zajlik a korrupció, mint a demokráciákban, de beágyazottságát tekintve ebben sok más tényezõ is közrejátszik. Az északi népek például a kultúrájukból, történelmükbõl és intézményeikbõl adódóan eleve inkább szabálykövetõek, mint a déliek. A hazai adminisztrációban az ellenõrzés - a torzult történelmi elõzmények rossz tapasztalatainak a hatására - gyakran a szabadság korlátozása képzettársítását kelti, ami eleve a kijátszás reflexét erõsíti. Ezzel szemben más népeknél nincs ilyen negatív érzet, és ezekben az országokban még az adózási fegyelem is szilárdabb, mint nálunk. Ugyanakkor például a közbeszerzéseknél Ausztriában sem sokkal jobb a helyzet, legalábbis a korrupciós kockázatot vizsgálva.

Össztársadalmi érték

A szakember szerint az emberiség történetében mindig jelen volt, de koronként változott a korrupció elterjedtsége.
Az egyiptomi fáraók idején épp úgy átszõtte az emberek életét, mint ahogy a római birodalom bukásában is meg volt a maga szerepe, amikor a hivatalnokok mindinkább "romlottá, hitvánnyá, megvesztegethetõvé váltak."
A sötét középkorban jellemzõ volt például a hóhér megkörnyékezése, hogy az elítélt a karóba húzáskor kevesebb kínt elszenvedve halhasson meg, mások bosszútól hajtva azért fizették le a poroszlót, hogy ellenségük végsõ gyötrelmei fokozódjanak. A szocializmus évtizedeiben a hiánygazdaság keretei között többnyire egyszerûbb volt a cinkos összjáték az eladó és a vevõ között egy Trabant-kiutalásnál vagy egy telefonvonal megszerzésénél.
- A piacgazdaságban minden bonyolultabb, itt többnyire az egymással versengõ felek, akár multinacionális cégek igyekeznek gyakran a törvények megszegése árán is elõnyhöz jutni, akár a bevásárlóközpontok szemmagasságban futó polcainak megszerzésénél - sorolta Szántó Zoltán. - De persze egy-egy beruházás elnyerésénél többnyire nagyban, nagyobb tétekben megy a játék, és mivel minden résztvevõ egyben bûntárs is, nehéz a leleplezés. Márpedig a leleplezés, a korrupció visszaszorítása össztársadalmi érdek, mert sokféle negatív hatása mellett súlyos gazdasági kérdés is.

 

 

Mint a társigazgató leszögezte, az egészséges társadalom jövõépítõ együttmûködés, tiszta piaci verseny alapján mûködik. Ha a rend megbomlik, sok vállat korrupcióval ütheti nyélbe üzleteit, ezáltal tisztességtelen verseny alakul ki, ahol az egyébként életképes, de becsületes vállalatok elhullnak, miközben a korrupt fõnökök vezette cégek akár silányabb termékekkel is nyereséget zsebelhetnek be a piacon. Ez pedig az egész gazdaság versenyképességét gyengíti.

Egy sikeres antikorrupciós program viszont lényegében befektetés nélkül rövid idõn belül óriási pénzügyi elõnyöket hozhat. Szántó Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy számítások szerint egyedül például a közbeszerzéseknél évente 100 milliárdos nagyságrendû megtakarítások keletkezhetnek.
Az antikorrupciós program sikeréhez véleménye szerint reményt ad, hogy a Központi Nyomozó Fõügyészségen felállították a Korrupció Elleni Ügyek Osztályát. Megkezdõdött a különféle törvények, jogszabályok átvizsgálása, hogy esetleges módosításukkal a rosszban sántikálók nehezebben szlalomozhassanak közöttük. Már életbe is lépett az új közbeszerzési törvény az állami vagyon elszivárgásának kordában tartására. A közigazgatás megkezdett reformja szintén elzárhatja az elfolydogáló közpénzek csapjait. A közigazgatásban dolgozók részére hivatásetikai kódex készül, az új jogszabályokat ezentúl korrupciós kockázatok szempontjából is megvizsgálják.
- A kísértéseknek ellent álló, megvesztegethetetlen tisztviselõi gárda erkölcsi tõkéje pedig mintát adva a gazdasági szférára is kisugározhat - magyarázta a központ vezetõje. - Persze a civil szervezetek éber kontrollja és a nyilvánosság ereje is hozzájárulhat a korrupció visszaszorításához.

 

Kruppa Géza/MTI

További hírek:

POLITIKA ROVAT >>>