Az Ernst & Young (E&Y) felmérése szerint egyre több vállalat helyezi a növekedési célok elérését a törvényi szabályok és az etikus üzleti magatartás betartása elé Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt, az utóbbiak kikényszerítése jelenleg nem mûködik hatékonyan sem a vállalatokon belül, sem állami szinten.

Biró Ferenc, az E&Y visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetõje budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a tizenkettedik globális visszaélési felmérés során 43 országban, több mint 1.700 vállalatvezetõt kérdeztek meg, Magyarországon 50 interjút készítettek. Mivel a növekedési elvárások a válság ellenére nem változtak, világszerte romlott a helyzet.
Magyarországon a vállalatok több mint fele (58 százalék) szerint gyakori a megvesztegetés és a korrupció, ami nagyjából megegyezik a kelet-és közép-európai régió vállalatainak véleményével (51 százalék), azonban jóval magasabb, mint a globális (39 százalék) vagy a nyugat-európai átlag (22 százalék). Ennek ellenére a magyar vállalkozások 64 százaléka úgy gondolja, hogy az etikátlan magatartás még akkor sem elfogadható, ha célja a vállalkozás fennmaradásának elõsegítése a nehéz gazdasági helyzetben.
Közel egyharmaduk (32 százalék) szerint azonban az "ügyfelek megszerzését/megtartását szolgáló személyes ajándékok" elfogadhatók - ez az arány magasabb a 2010-es aránynál (14 százalék), ami Biró Ferenc szerint "rémisztõ". Ez az arány magasabb minden regionális értéknél (Közép-Kelet-Európa: 21, Nyugat-Európa: 12, globális: 16 százalék). E célból pénzjuttatás adását azonban senki nem tartja elfogadhatónak a megkérdezett magyar cégek közül.
A közép- és kelet-európai átlagnál (64 százalék) több (70 százalék) magyar szervezet számolt be arról, hogy vannak anti-korrupciós szabályzataik, némileg kevesebb, mint a nyugat-európai (84 százalék) és a globális (81 százalék) átlag.
A vállalkozások 92 százaléka véli úgy, hogy a vezetõség hangsúlyosan kommunikálta a korrupció-megelõzési szabályokat. Ennek ugyanakkor némileg ellentmond, hogy a válaszadók 79 százaléka szerint a felsõ vezetésnek jobban meg kellene ismernie a vállalat tevékenységét ahhoz, hogy igazán hatékonyan fel tudjon lépni a csalással, a megvesztegetéssel és a korrupcióval szemben - mutatott rá a szakértõ.
Mindezeken túl, miközben kimagasló arányban (86 százalék) vélekedtek úgy, hogy a szabályozás megszegése esetén egyértelmû szankciókat írtak elõ, a megkérdezett vállalatok csupán 32 százaléka vonta felelõsségre a szabályszegõket. Az utóbbiak aránya régiós és globális szinten is magasabb (Közép-Kelet-Európa: 34, Nyugat-Európa: 40, globális: 45 százalék).
"Ezt az arányt összevetve a válaszadók által széles körben elterjedtnek érzett korrupció mértékével azt mondhatjuk, hogy a rendszerek sok tekintetben nem mûködõképesek, nem megfelelõen képezik a vállalati kultúra részét, leginkább kommunikációs eszközként, vagy akár adminisztratív tételként szerepelnek a cégek listáján" - vélekedett Biró Ferenc.
A szakértõ szerint a következetlenséget mutatja az is, hogy a magyar vállalatok nagy része (90 százalék) elsõsorban a belsõ ellenõrzést tartja alkalmasnak a megvesztegetést kiszûrõ szabályok betartásához, csupán harmaduk von be külsõ tanácsadókat vagy külsõ jogi irodákat. pedig olyan kényes esetekben, amikor a vállalat alkalmazottainak, vagy akár a felsõ vezetésnek az érintettségérõl van szó, elengedhetetlen a független szakértõk rálátása és objektivitása a hatékony vizsgálathoz és a megfelelõ tanulságok levonásához - hívta fel a figyelmet.
Ahhoz, hogy a visszaélések száma csökkenjen, a felmérés szerint nagyobb szerepet kell szánni az állami szintû szabályozásnak és számonkérésnek. Ezt tükrözi az is, hogy a válaszadó hazai cégek mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy a szabályozó szervezetek és a törvények betartatására hivatott illetékes hatóságok képesek hatékonyan ellátni munkájukat és ítéletet hozni. Ez az arány Közép-Kelet-Európában 14, Nyugat-Európában 29, globálisan 27 százalék.
A megkérdezett vezetõk 84 százaléka üdvözölné, ha az ellenõrzési szervek hatékonyan élnének jogosítványaikkal, ez az arány meghaladja a közép-kelet-európai átlagot (75 százalék), és jelentõsen magasabb a nyugat-európai (61 százalék) és globális (69 százalék) átlagnál is.
Biró Ferenc hangsúlyozta: mivel a problémát az üzleti világ egyedül nem tudja megoldani, komolyabb állami szerepvállalásra van szükség, amiben az ellenõrzõ hatóságok és az igazságszolgáltatás mellett kiemelt szerepet kell kapnia az oktatásnak is.
 

MTI - Kanizsa