Pünkösd alkalmából szentmiséket, istentiszteleteket tartanak ma országszerte; az egyházi vezetõk Budapesten, Esztergomban és Debrecenben ünnepi liturgia keretében emlékeznek meg a Szentlélek eljövetelérõl.

Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. A szertartás keretében esztergomi és a fõegyházmegyébõl érkezõ fiatalok és felnõttek részesülnek a bérmálás szentségében.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban hirdet igét úrvacsorás istentiszteleten.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban tart ünnepi istentiszteletet.
Pünkösdkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünnepli a kereszténység. A püspökök erre emlékezve szolgáltatják ki a bérmálás szentségét. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották az úgynevezett hetek ünnepét, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv – számos más nyelv mellett – ebbõl származtatja az ünnep ma használatos nevét.
A keresztények kezdettõl fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Pünkösdkor három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, az egyház alapítása, illetve az egész világra kiterjedõ missziós munka is ekkor vette kezdetét.

MTI - Kanizsa