A Hõsök terén emlékeztek szombaton a miklósfaiak az I. és II. világháború helyi áldozataira. A tiszteletadáson megjelenteket Dömötörffy Sándor köszöntötte. Megemlékezõ beszédet Sajni József a körzet önkormányzati képviselõje mondott. Az elesettekre emlékezõ imát Bojtor József esperes plébános celebrálta.

Május utolsó vasárnapján 1945-ig hazánk minden településén megemlékeztek a világháborúk hõsi halottairól. Somogyszentmiklóson is, e helyen minden évben tartottak megemlékezést a kõbe vésett nevû , utókor számára megörökített halottakról. Apám egyik levente-kori képe is egy ilyen megemlékezõ ünnepségen készült – elevenítette föl személyes emlékeit Sajni József.

Az 1945- öt követõ diktatúra minden ilyen rendezvényt megszüntetett. Az egyik legfontosabb bûnt követték el: ki akarták törölni népbõl a hitet, a hazaszeretetet, a múlt tiszteletét. Sajnos kellõ sikerrel tették mindezt, aminek súlyos következményei napjainkra is negatívan hatnak.
Az 1990- es rendszerváltozást követõen egyre több helyen elevenítették fel a hagyományt, tartanak a két világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére kegyeleti megemlékezést.

Úgy gondolom, hogy ennek így kell lennie, mert az a nép, mely megtagadja múltját, elveszti létjogosultságát a jövõ nemzetei sorában, aki pedig õseit tagadja meg, az elkótyavetyéli utódai tiszteletét.
Ezen világháborús emlékmû elõtt állva egyre távolabb kerülünk az eseményektõl és történésektõl, egyre halványodik a szenvedés, az iszonyat és borzalom emléke.
Az idõtávlat azonban nem feledtetheti el azt a tényt, hogy a mi falunk hõsei is a legszentebbet, az életüket adták ezért a hazáért, az élõkért, értünk. Ezek a katonák mindenek ellenére példát mutattak hazaszeretetbõl, kötelességtudásból, helytállásból. Tudták, hogy van olyan szolgálat, hivatás, mely akár az élet elvesztésével is járhat, de azt is tudták, hogy csak az tartozik a nemzethez, aki akár ilyen áron is a nemzeti feladatokat vállalja.

A béke törékeny, éppen ezért mindannyian felelõsek vagyunk a mai különösen békétlen, gazdasági problémákkal küszködõ világunkban egymásért, a jelenért és és a jövõért egyaránt.
Jézus azt mondja: Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Megértjük az üzenetét? Sokszor hiszem, hogy nem. Gyûlölet fegyverrel fordulunk egymásnak, csak mert a másik nem úgy gondolkodik, ahogy mi. Abba kéne hagyni ezeket a kisszerû csatákat, melyeknek csak áldozatai vannak, hõsei nincsenek, és a mindennapjainkat mételyezik.

Ezen a hõsöknek szóló tisztelgésben üzenjük az embertársainknak, hogy legyen béke a sírok felett, legyen vége az öldöklésnek, a lélekölõ csatározásoknak, a katonasírok és hõsi emlékmûvek pedig legyenek a béke prédikátorai! - mondta végezetül Sajni József képviselõ.