Út az eurohoz - e címmel tartott elõadást a Medgyaszay Házban Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság Nagykanizsai Szervezete és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara által középiskolások számára szervezett pénzügyi vetélkedõ minapi döntõje elõtt.

Karvalits Ferenc elmondta: az euroövezethez való csatlakozás Magyarország számára számos elõnnyel járhat. Stabilabb pénzügyi keretrendszer alakulhatna ki, bõvülne a kereskedelem és megszûnne az árfolyamkockázat.

– Egy ilyen lépésnek azonban nyilván nemcsak elõnyei, hanem kockázatai is vannak – mondta az MNB alelnöke. – A kockázatot elsõsorban az jelenti, hogy ugyanazok a külsõ hatások nem feltétlenül ugyanúgy hatnak Magyarországra, mint a nagy külsõ egységre – ezt hívjuk aszimmetrikus sokknak. Ha lemondunk a forintról, akkor az azt jelenti, hogy az önálló monetáris politikáról mondunk le. Központi bank dönt majd arról, hogyan kívánja alakítani a monetáris politikát, így a gazdaság stabilitása biztosításának ezen eszközét elveszítjük. Mérlegelendõ, hogy nagyon ki vagyunk-e téve ilyen sokkoknak, s azokra megfelelõen tudunk-e reagálni? Ez elsõsorban azon múlik, hogy az ország gazdasága mennyire mélyen integrált az euroövezet gazdaságába, illetve, hogy a két gazdaság mûködésének ciklikussága mennyire összehangolt. Az elmúlt idõszakban a magyar gazdaság ciklikussága közel állt az európaihoz. Ám 2001 óta sajnos, leváltunk a rendszerrõl, aminek az volt az oka, hogy az európai országok 2000-2002 környékén egy dekonjuktúrális idõszakot éltek meg, amit a magyar gazdaságpolitika a belsõ kereslet élénkítésével igyekezett menedzselni. Ez sikerült is, ám hatására a gazdaság olyan pályára került, amely nagyon magas költségvetési hiány mellett magas folyó fizetési mérleghiányt produkált. Ezt hívják ikerdeficitnek, ami hosszú távon nem fenntartható. Annak érdekében, hogy a hibás pályát korrigálja, a másodszor megválasztott szocialista-liberális kormány egy költségvetési kiigazításba fogott, ennek intézkedéseit fogja össze a konvergencia-program. Az intézkedés-csomag a belföldi kereslet jelentõs visszafogását eredményezte. Ám szükségünk volt erre a kiigazításra annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt és a folyó fizetési hiányt fenntartható szintre szorítsuk vissza. Az intézkedéseknek azonban sajnos, az a következménye, hogy míg Európa gazdasága felfelé ívelõ szakaszban van, addig a magyar gazdaság az elmúlt másfél-két évben nagyon visszafogott növekedést produkált. Nem kell azonban azt gondolni, hogy ez hosszú távon így marad, amennyiben lezárul a fiskális korrekció, és sikerül a magyar gazdaságot növekedési pályára állítani, nyilvánvaló, hogy a kapcsolat az eurozónával a kereskedelem révén újra létrejön – mondta a szakember.

Hozzátette, a már elõbb említett sokkok kezelésében segíthet, ha a magyar termékpiac kellõképpen rugalmasan tud alkalmazkodni a külsõ hatásokhoz, illetve, ha elegendõ mozgástere van a költségvetési politikának.

A szakember szerint alkalmazkodásunkat az is befolyásolja, hogy éppen milyen tendenciák uralkodnak a munkaerõ-piacon, mekkora a foglalkoztatottság. A régióban e tekintetben mi produkáljuk a leggyengébb eredményeket. Míg Svédországban hetven százalékos a foglalkoztatottság aránya, addig idehaza ötvenöt. Emellett olyan jóléti rendszert tartunk fenn, melyhez hasonlóval csak a svédek rendelkeznek.

Karvalits Ferenc elmondta: a termékpiacok rugalmasságát tekintve a leszakadó országok közé tartozik hazánk. Szólt a villamosenergia-liberalizációról is, amellyel szerinte nem a várt eredményt értünk el, hiszen olyan piaci struktúra jött létre, amely okán nem csökkent, hanem jelentõsen nõtt a villamos energia ára.

Az MNB alelnöke azt is jelezte, a csatlakozáshoz a magyar költségvetésnek el kell érnie egy tartósan stabil állapotot, s a jelenlegi feszítettséget meg kell szüntetni.

Ehhez azonban hosszú utat kell még megtennünk, mert a költségvetés GDP-hez viszonyított kiadásai meglehetõsen magasak. Azokban az országokban értek el e tekintetben jelentõs eredményeket, ahol visszafogták az állam kiadásait – mondta a szakember.

Karvalits Ferenc jelezte: habár a költségvetési kiigazítás pozitív hatásai már látszanak, ez mégsem vezet kamatszint-csökkenéshez, mert a hitelezõk már nem hajlandóak a költségvetési hiányt megfinanszírozni a rosszabb évnek tekinthetõ 2006-os kamatszinten sem, köszönhetõen az európai pénzpiacon zajló kedvezõtlen folyamatoknak.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke végül leszögezte: ahhoz, hogy minél hamarabb csatlakozhassunk az euroövezethez, amellett, hogy még jobban vissza kell fogni a költségvetés kiadásait, növelni kell az adóbeszedés hatékonyságát, s növekedési pályára kell állítani a gazdaságot.

Horváth Attila