Ma tartják a Nemdohányzók Világnapját, amelyet 1987-ben hívott életre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a cigarettázás ártalmaira és a dohányzásmentes életmód elõnyeire.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik nap mint nap. Tizenkilenc percenként meghal egy ember a dohányzás miatt és évente négymillióan vesztik életüket káros szenvedélyükbõl kifolyólag. Az áldozatok nagyjából 20 százaléka a nõk közül kerül ki, és 151 ország adatait tekintve a serdülõkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka dohányzik - olvasható a Magyar Kardiológusok Társaságának az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A "dohányzási világranglistán" hazánk dobogós helyre került. Ez azt jelenti, hogy évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggõ betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát - az Egyenlítõ hosszának 48-szorosát - füstölnek el évente.
Nem csupán a felnõttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az elsõ cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdõ középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktõl lesik el a rossz szokást és minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.
A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mert a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képzõdnek, melyek elõbb szûkítik, majd késõbb elzárják az ereket, anginát, illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztetõ tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást, és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált - hívja fel a figyelmet Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A felmérések szerint a magyar családok több mint fele hódol e káros szenvedélynek, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától.
Tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül leszokniuk a káros szenvedélyrõl. Amennyiben sikerülne betartatni a január 1-jével életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma - mutatott rá a szakember, aki szerint három-négy év szükséges ahhoz, hogy észrevehetõ legyen a javulás a statisztikai adatok terén.
A cigaretta letételét követõ egy nap elteltével jelentõsen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdõ teljesítménye 30 százalékkal javul, kilenc hónapot követõen a krónikus köhögés megszûnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdõrák rizikója is a felére csökken. A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább csütörtökön ne gyújtson rá.

MTI - Kanizsa