A korszerû vidéki élet kialakításának szükségességérõl beszélt Kövér László házelnök pénteken, a Zala megyei Csesztregen.

 Nehéz feladat elõtt áll az ország; ki kell alakítani a korszerû vidéki élet kereteit, meg kell erõsíteni a közbiztonságot, be kell fejezni az erõs és rugalmas közhivatali rendszer kiépítését - jelentette ki az Országgyûlés elnöke a felújított Kerkai Jenõ Általános Iskola és Óvoda avatásán.
Kövér László azt mondta, meg kell újítani a közösségi közlekedést és az úthálózatot, közel kell hozni minden gyerek számára a magas színvonalú oktatást. El kell érnünk, hogy "mindenki munkához jusson, és hogy azok legyenek elõnyben, akik keményen dolgoznak, akik korán kelnek és munkába mennek, és megkeresik mindazt, amibõl önmaguk, családjuk és az ország megél" - fogalmazott.
Szólt arról is, hogy az iskola az egyik legfontosabb hely az életünkben, és felidézte, hogy Csesztregen fél évezrede, már a XVI. századtól mindig volt tanító és iskola, hogy átadja mindazt, amirõl úgy gondolták, hogy érdemes megtanulni.
"Ez az ország, ez a haza a falvakkal kezdõdött", amikor a honfoglalás után eldõlt, hogy õseink nem mennek tovább, és amikor a "biztonságosabb, boldogabb, jobb élet reményében törték fel a földeket, építették fel az elsõ házakat, és tíz falunként az elsõ templomokat is" - mondta Kövér László. E falvak munkájából épültek az elsõ várak és városok - folytatta -, az elsõ paloták és katedrálisok, s a házelnök megfogalmazása szerint ezek a falvak azóta is vállukon hordozták a nemzetet, "akár a közös hazáért kellett harcolni, akár a történelem viharai után kellett mindent újjáépíteni, akár a béke és gyarapodás korszakát éltük".
Kövér László szerint az utolsó évszázadban a vidék életének, megmaradásának, boldogulásának kérdése a nemzet legfontosabb sorskérdései közé tartozott. Kijelentette, hogy a csesztregi iskola névadója, Kerkai Jenõ jezsuita szerzetes a nagy gazdasági világválság idején erre adott választ, s egy egész nemzedék számára mutatott utat: munkatársaival a mindennapokban álltak oda a fiatalok mellé, hogy segítsenek korszerûen gazdálkodni, megtanulni a vállalkozás fortélyait, "és legfõképpen közösséget szervezni, amelyben mindenki emberebb ember és magyarabb magyar lehet, mint ezt akkor mondták".
Az Országgyûlés elnöke hozzátette, hogy Kerkai atya kezébõl a "szocializmus diktatúrája kicsavarta" a lehetõséget, hogy tehessen valamit az emberekért, de az általa adott válaszok ma is érvényesek, ha a vidék életérõl gondolkodunk: "összetartó közösség, naprakész tudás, kemény, elkötelezett munka".
"A vidék élete ma is a nemzet sorskérdése, ez az ország, ez a haza most sem lehet meg falvak nélkül" - hangsúlyozta ünnepi beszédében Kövér László, rámutatva arra: ami Csesztregen történt, az országos jelentõségû ügy, mert a település és az azzal szövetséges falvak közössége megmutatta, hogy "gondol a gyerekek jelenére, és gondol ennek a vidéknek a jövõjére, nemcsak az elvek szintjén, hanem ha kell, nagyon keményen meg is tud dolgozni érte".
Czupi Sándorné (független) polgármester a felújított iskolával és óvodával kapcsolatban elmondta: a 221,5 millió forintos teljes költségvetésû korszerûsítéshez a Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán nyertek el 199,5 millió forint európai uniós támogatást. A központi költségvetés önerõalapjától 9 millió forintot kaptak, 13 millió forintot pedig önerõként a csesztregi önkormányzat biztosított.
Közbeszerzési nyertesként a zalakarosi Sza-Bau Invest Kft. kivitelezésében 1300 négyzetméter alapterületen újult meg az iskola nyolc tanterme és két szaktanterme, lifttel ellátott lépcsõházat alakítottak ki, és felújították a kiszolgáló helyiségeket is. Újonnan jött létre három óvodai csoporthelyiség, korszerûsítettek 12 vizesblokkot és a 230 négyzetméteres zsibongót a környezõ 20 községbõl ide járó gyerekek számára - tette hozzá a polgármester.

MTI - Kanizsa