A WWF Magyarország szerint az elmúlt tíz évben felgyorsult a magyarországi hódállomány elterjedése, számuk elérheti akár a hatszázat is.

A természetvédelmi szervezet 1996 és 2008 közötti hód-visszatelepítési programjában 234 egyedet engedtek szabadon, így az egyedszám az idei adatok alapján eléri a hatszázat - mondta el Gruber Tamás, a WWF képviselõje pénteken az MTI-nek.
A számlálásokat minden évben a téli idõszakban kezdjük el és április elejéig folytatjuk, mivel ebben az idõszakban tudják a terepen dolgozó szakemberek a hódokat a legjobban megfigyelni. A megfigyelés koordinálását, valamint a beérkezõ adatok összesítését mi végezzük - tette hozzá a WWF képviselõje.
Vannak állandó megfigyelési területeink, ilyenek a Hanság, vagy a Rába-mente, a Gemenc, és a közép-Tisza vidéke. Általában kétévente más helyszíneket is választunk, ezek az utóbbi idõszakban a Mura és a Kerka határ menti szakaszai voltak. Mivel a helyszíneket fõként a hódok vándorlása és a megfigyelési kapacitások határozzák meg, ezért nem vagyunk képesek a munkát az egész országra kiterjedõen végezni - magyarázta Gruber Tamás.
"Ezen kívül rendre kapunk lakossági értesítéseket is arról, hogy ki és hol látott hódot, ami azt mutatja, hogy a vízpart közelében mozgó lakosság örömmel veszi a hódok újra megjelenését a környezetükben. A WWF Magyarország tervei szerint a hódszámlálást az elkövetkezõ években is folytatni fogjuk" - hangsúlyozta.
Az eurázsiai hód Európa legnagyobb testû rágcsálója, egykor az egész kontinens folyó menti ligeterdeiben megtalálhatók voltak. A bundájáért és húsáért folytatott vadászata, valamint élõhelyei megfogyatkozása miatt a földrész szinte egész területérõl eltûnt. Magyarországon a 19. század közepén látták az utolsó példányt. A visszatelepítési programok és a vándorlás eredményeként a huszadik század második felére a hódok ismét elterjedtek Európában.
 

MTI - Kanizsa