A „Nagykanizsaiak a Nemzetért Egyesület rendezésében, Simó József és az Ismerõs Arcok nemzeti rockzenekar közremûködésével Czegei Wass Albertre emlékeztek. Simó József elõadómûvész és Nyerges Attila, az együttes frontembere nyilatkozott lapunknak.

Simó József: – Valójában minket Wass Albert szellemisége hozott össze. Amikor elõször meghallottam az Ismerõs Arcok zenéjét a Pannon Rádióban, nyomban megéreztem, hogy itt egyfajta testvériségrõl van szó. Barátaimmal ezt követõen eljártunk a koncertjeikre, mondván, végre van egy olyan együttes, ahol oda kell figyelni arra, hogy a zene mellett mit mondanak. Ugyanis nagyon szép és komoly gondolatokat fogalmaztak meg. A koncerteket beszélgetések követték, majd az együtt gondolkodás idõszaka következett. Mintegy három éve Csömörön vetõdött fel a gondolat, hogy közösen hozzunk létre egy produkciót. Egy olyat, amelyben Wass Albert és a zene is megszólal. Az együttdolgozást azért tartottuk fontosnak, hogy eljussunk a fiatalokhoz, mivel Wass Albert-elõadásaimat zömében az idõsebb korosztály kísérte figyelemmel. A cél az volt, hogy a fiatalok is kézbe vegyék, olvassák az író könyveit. Az elsõ fellépésünk aztán meg is hozta a várt eredményt. Emlékszem, édesapám mondta, ha valamit az ember jól csinál, akkor az emberek azt elõbb-utóbb megszeretik.

Nyerges Attila: – A zenekar arculata Wass Albert szellemiségének köszönhetõ. Mi az elõdzenekarokban többnyire rhythm and bluest, rock and rollt játszottunk. Azután, talán a csillagok szerencsés állásának köszönhetõen kijutottunk Erdélybe koncertezni. Ott került a kezembe az Adjátok vissza a hegyeimet címû munkája. Az itthon tapasztalható politikai helyzet, hangulat, és a mû hatása együtt hozta azt, hogy valami fontosabbat kellene tennünk. Ráéreztünk, hogy a zenénknek nem csak a szórakozató, talpalávaló muzsika gyártásáról kell szólnia. Fontosnak éreztük, hogy az itt élõ nemzet sorsa jobbra forduljon. Hogy nyomot tudjunk hagyni magunk után. Talán ennek is köszönhetõ, hogy az elsõ lemezünkkel már teljes egészében Wass Albertnek állítottunk emléket.

– A lemez önerõbõl készült, saját kiadás. Egy ilyen tömegeket vonzó zenekarnak nincs lemezszerzõdése...?

Nyerges Attila: – Elvárható volna? Azt hiszem, ennyi idõsen már túl vagyunk az álmodozás és a naivitás korán. Megtanultunk a saját lábunkon állni. Így mindenféle utasítás és beleszólás nélkül tudunk olyan anyagokat, lemezeket, mûveket közre adni, amelyek bennünket, és a mi gondolatainkat tükrözik a világról. Úgy gondolom, a kiadók, a kiadóknál dolgozó megmondóemberek gondolatait közvetítse más.

– A napokban indult koncertsorozatuk a Tavaszi hadjárat emlékére. Nem lesz ebbõl gond?

Nyerges Attila: – Az úgynevezett rendszerváltásnak és a demokráciának köszönhetõen, hála Istennek nem tudnak mindenbe beleszólni a hatalmasságok. Igaz, a fennhatóságuk alá tartozó létesítmények programjaiba van némi beleszólásuk, de az õ kezük sem ér el mindenhová. Koncertjeink többnyire magánkezdeményezések, és legtöbbször magánkézben lévõ szórakozóhelyen kerülnek megrendezésre. Egyébiránt szerintem, nincs semmi tiltott dolog abban, amit teszünk.

– Ön a magyarországi Wass Albert Alapítvány elnöke. Milyen feladatokat ró ez önre?

Simó József: – Az alapítványnak nagyon sok feladata van. Ezek közül a legfontosabb, hogy az író munkásságát bemutassa és minél szélesebb körben ismertté tegye. Úgy vélem, sikerrel, hiszen akár vonaton, vagy buszon olvasó embereket látunk, a borítón sok esetben található Wass Albert neve. Megjegyezném, hogy azok az emberek, akik olyan vehemensen tiltakoznak az író és mûvei ellen, és mindenféle hamis vádakkal illetik, nos, azok legtöbb esetben nem is olvasták mûveit. Furcsának tartom azokat a tiltakozó újságcikkeket, amelynek szerzõje azzal büszkélkedik, hogy egy sort sem olvasott Wass Alberttõl, mondván, kézbe sem vesz egy ilyen kötetet. Akik viszont olvassák, tudják, ezekben a mûvekben egészen különleges dolgokról van szó. Nem csak esztétikai élményt nyújt Wass Albert, hanem az egyszerû mondatokkal megfogalmazott életbölcsességekkel szolgál. Nyelvezete, természetleírásai rendkívül olvasmányossá teszi mûveit. Az alapítvány másik feladata, hogy mûvei kiadásának minden haszna az õ, Erdélyben rekedt népét illesse. Ezért is került az utánnyomások joga Erdélybe. A bevételbõl fiai árvaházakat hoztak létre, különbözõ vállalkozásokat támogatnak, és segítik a magyar kultúra tovább élését. Ehhez nyújt segítséget és támogatást a mi magyarországi alapítványunk.

Cz.Cs.