Tótszerdahely és a horvátországi Muracsány (Gorican) által európai pályázati forrást elnyert közös ipari park fejlesztési elképzelésrõl, valamint a térségben rejlõ adottságokról és lehetõségekrõl tartottak magyar-horvát gazdaságfejlesztési tanácskozást kedden a Zala megyei Tótszerdahelyen.

 Tislér István polgármester elmondta, hogy az M7-es autópálya megépültével egyre több befektetõ jelenik meg a térségben, ahol ma még szinte kizárólag kisvállalkozások mûködnek. Az 1200 lakosú, többségében horvátok lakta település az iparterületének fejlesztésében, s ezzel a foglalkoztatás bõvítésében, továbbá a Mura folyó és a falu hét halastavának turisztikai célú kihasználásában lát kitörési lehetõséget.
Az MTI kérdésére a polgármester elmondta: hamarosan elindul egy régóta tervezett beruházás: 5,5 hektáros területen 2000 négyzetméteres gyümölcsfeldolgozó üzemet épít több mint egymilliárd forintból egy szlovén vállalkozás, ahol várhatóan 50 embert foglalkoztatnak majd.
Mario Moharic, a 3000 lakosú Muracsány (Gorican) polgármestere arról beszélt, hogy településük a régióban viszonylag fejlettnek számít, több közös projektben érdekelt magyarországi településekkel is. Meglévõ ipari parkjában mintegy 800 ember dolgozik, a terület infrastruktúrájának bõvítését az év végéig tervezik befejezni.
A kiadott sajtóanyag szerint a két település a Magyarország-Horvátország határon átnyúló program keretébõl nyert 164 ezer eurót a 193 ezer euró költségvetésû közös fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. A projekt keretében - amelynek elsõ tanácskozását márciusban tartották Muracsányban - mindkét településen elkészülnek a már kijelölt ipari parkok megvalósításához szükséges infrastruktúratervek és tanulmányok, illetve a határ menti térség közös menedzselésû ipari parkjának programja.
A rendezvényen Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója a Mura menti térség lehetséges jövõképérõl tartott elõadásában egyebek mellett kifejtette: a két település közös elképzeléseinek megvalósítását nagyban befolyásolja a két ország gazdaságpolitikája. Meglátása szerint Magyarország ma az Európai Unió "hátországához tartozik", a gazdaság helyzetét tekintve azonban számos kérdõjelet lát, legfontosabb teendõnek pedig a foglalkoztatás bõvítését nevezte meg.
A letenyei kistérséghez tartozó területen - összhangban az Európai Unió támogatási céljaival - a szociális gazdálkodás, az ilyen típusú vállalkozások fejlesztését látja megvalósíthatónak az itt jellemzõ munkanélküliségi adatokra alapozva.

MTI - Kanizsa