Több mint 130 évvel a megépítése után elõször láthatja a nagyközönség Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeum trópusi különlegességekkel beültetett pálmaházát, amelyet szombaton nyitottak meg a látogatók elõtt.

 Az 1880-ban francia tervek alapján, Gustav Eiffel mûhelyében készült vasszerkezettel épített pálmaház még soha nem volt látogatható, a keszthelyiek sem ismerték. Mint Pálinkás Róbert, a múzeum igazgatója a megnyitón elmondta: amikor egy évvel ezelõtt átvette az intézmény irányítását, ígéretet tett arra, hogy ezt a különlegességet is látogathatóvá teszik, s mostanra el is készültek a berendezésével és környékének kialakításával.
A jórészt üvegfelületû épület elõtti területen parkot alakítottak ki, ahol több száz különlegességgel beültetett sziklakertet létesítettek, illetve egy olyan tavat, amelynek színén a közeli Hévízen ismert tavi rózsák úsznak. Az igazgató szerint rövidesen Európa szerte ismertté válhatnak a három szárnyból álló pálmaház "lakói", a több mint 400 féle hibiszkusz hibrid, vagy a csaknem 40 különbözõ frangipán, amelynek parfümillatú virágaiból Hawaiin nyakba való koszorút készítenek.
A pálmaházat ünnepélyesen is megnyitó Bálint György, azaz Bálint gazda felidézte, hogy a Festeticsek milyen jelentõs kultúrtörténeti szerepet töltöttek be a térségben. Nem csak a világ elsõ agrár felsõoktatási intézményének megalapítása fûzõdik a nevükhöz, õk tették gyógyfürdõhellyé Hévízt, gazdag könyvtárat hoztak létre, támogatták az irodalmat, a kultúrát.
A pálmaházakról szólva arról beszélt, hogy a 19. században indult az építésük divatja, a bécsi Schönbrunn, a berlini Potsdam, a francia Versailles kastélyának, de a budapesti állat- és növénykertnek vagy a gödöllõi királyi kastélynak is büszkeségei ma is e trópusinövény-otthonok. Ezek a létesítmények pedig azért is fontosak, mert az ember által rohamosan pusztított esõerdõk gazdag növényvilágára hívják fel a figyelmet.
Schall Attila, a keszthelyi pálmaház szakmai vezetõje az MTI kérdésére elmondta: 365 napon át látogatható gyûjteményt rendeztek be, mindig van olyan különlegesség a fejlõdõ trópusi dzsungelben, a broméliák, orchideák vagy más növényszépségek között, amelyik éppen virágzik.
Az építmény múltjáról elmondta: II. Festetics Tasziló építtette, s gyakorlatilag a kastély pálmáinak és dézsás növényeinek "szanatóriumaként" szolgált. A második világháború után a hamar elbukott magyar narancstermesztési kísérlet egyik helyszíne volt, késõbb az agráregyetem kezelésében viszont sikeres paradicsomnemesítõ tevékenység folyt az üvegfalai között. Csaknem húsz évvel ezelõtt esett át egy jelentõsebb felújításon, de azóta is csak a kastély parkjának egynyári növényeit nevelték benne.
A Helikon Kastélymúzeum pálmaháza mintegy 250 négyzetméter alapterületû, s a mellette álló három üvegházzal együtt nagyjából 700 négyzetméter üvegfelület borítja. A ma is négyméteres kõfallal kerített területen belül nemcsak csodálni lehet a növényritkaságokat, hanem a folyamatos termesztésnek köszönhetõen meg is vásárolhatók a ritka zöld kincsek.

MTI - Kanizsa