Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly õsszel tájékoztatta az MTI-t arról, hogy feljelentést tett hûtlen kezelés és természetkárosítás elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a nagybereki madárrezervátum ügyében. A többszörösen védett, Nekota nevû területrõl tavaly a tavaszi esõzéseket követõen engedték le a vizet, a természetvédõk szerint jelentõs természetkárosítást okozva ezzel.

A rendõrség megszüntette a dél-balatoni Nagyberek különösen védett részén, a Nekotán történt vízeresztés ügyében 200 millió forintos természetkárosítás miatt indított nyomozást - hangzott el a Kaposvári Törvényszéken kezdõdött közigazgatási perben, amit a terület vízkormányzását végzõ Balaton-Nagyberek Vízitársulat indított, vitatva az új vízjogi engedélye jogszerûségét.

Az ügy kipattanásakor azonnal visszavonták a terület vízkormányzását végzõ Balaton-Nagyberek Vízitársulat vízjogi engedélyét (a társulatban a legnagyobb területtel az állami földeket bérlõ, német érdekeltségû Hubertus Bt. is képviselteti magát). Az új elképzelések szerint, amit az ideiglenesen, decemberig kiadott módosított vízjogi engedély már tükröz, a korábbi évtizedek gyakorlatánál 2 méterrel magasabb vízszint elérése után engedhetik csak le a Nekota vízét a Balatonba, ezzel egy tavat alakítva ki a korábban hol vizes-lápos, hol kiszáradó területen.
Varnyú Viktor, a felperes jogi képviselõje a tárgyaláson elmondta, a vízitársulat azért indított pert a vízjogi engedélyt kiadó Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Fõfelügyelõség ellen, mert így szeretné elérni a szerinte jogellenes és jogszabályba ütközõ határozat visszavonását. Egyebek közt azért, mert nem készült hatásvizsgálat arról, mit okozhat a korábbi gyakorlathoz képest drasztikusan megemelt vízszint a térségben.
Tisztázatlan az is, ki fedezné az ehhez szükséges, hiányzó vízmûvek létesítésének több százmillió forintra rúgó költségeit. A jogi képviselõ ezzel kapcsolatban azt mondta, a vízitársulat fenyegetettséget érez amiatt, hogy Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár nyilvános szereplésekor közölte, azzal kívánja a vízszintemeléshez szükséges beruházásokat megvalósíttatni, aki a természetkárosítást okozó vízeresztésben érintett. Varnyú Viktor szerint a vízitársulat a vízkormányzást mindenkor az érvényes vízjogi engedély alapján, vagyis jogszerûen végezte, továbbá nem rendelkezik a vízszintemeléshez szükséges beruházások megvalósításhoz forrásokkal.
Horváth Katalin alperesi képviselõ visszautasította, hogy "ködös természetvédelmi elvárásoknak" kellene megfelelnie a vízitársulatnak. Hangsúlyozta, a jogszabályok pontosan meghatározzák, mire kell tekintettel lenni egy beavatkozáskor a természetvédelemi oltalom alatt álló területeken. Közölte, tavaly májusban olyan mértékû vízszintcsökkentést hajtottak végre a Nekota területén, ami a természetes élõhelyeket veszélyeztette. Emlékeztetett arra, hogy a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa is vizsgálta az ügyet, megállapítva, hogy veszélyeztették a védett terület élõvilágát. Az alperes vízügyi és természetvédelmi szakemberek bevonásával kívánja az álláspontját kifejteni a per során, amely szeptember 12-én folytatódik.

MTI - Kanizsa