A napokban Nagykanizsán ülésezõ „M9” Térségi Fejlesztési Tanács összejövetelén Deák-Varga Dénes városi fõépítész tájékoztatást adott az út nyomvonalával kapcsolatos nagykanizsai észrevételekrõl. Arra kérte a Tanácsot, hogy a térség jól felfogott érdekei képviseletében álljon ki az M9 gyorsforgalmi út ügyében. Beszélgetésünkben a kanizsaiak gondjáról kérdeztük a fõépítészt, nem megkerülve az elõzményeket, az útvonal kialakításának indokoltságát.
– Az M9 gyorsforgalmi út tervezésének a gondolata az 1980-as évek végén született meg társadalmi kezdeményezésként, akkor még Déli autópálya néven. Az útvonal indokoltságát Magyarország kizárólagosan sugaras közlekedési rendszerének feloldása és az ország gazdaságilag hátrányosabb helyzetû déli területeinek felemelése jelentették, de egyéb szempontok (például nemzetközi forgalom levezetése, térségek közti hiányzó kapcsolatok megteremtése) is alátámasztották. A nyomvonal körül azonban már a kezdetektõl viták bontakoztak ki, ugyanis sokan szerettek volna részesülni az útvonal közelségébõl fakadó elõnyökbõl. Az M9 gyorsforgalmi út azután belekerült az országos közúthálózat-fejlesztési koncepciókba és az Országos Területrendezési Tervbe is.

– Milyen településeket érintett a terv?
– A kezdetektõl érintette Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár, Szekszárd, Kiskunhalas és Szeged városokat, mint a kiszolgálandó térség legfõbb súlypontjait. Nagykanizsa város településrendezési tervében 2006-ban jelent meg a nyomvonal, mely északkelet felõl kerülte el a várost.
– És mikor indult el az építkezés?
– Az 1990-es években a kaposvári elkerülõ úttal, valamint a szekszárdi Duna-híddal, de akkor még beláthatónak tûnt az egész pálya megépítése is. 2002 után azonban más autópályák építése (M5, M7 befejezése, M0, M3 továbbépítése, M6 kiépítése) kerültek elõtérbe, az M9 folytatása leállt, egyúttal megkezdõdtek a tervezgetések és polemizálások a lehetséges nyomvonalak és azok ütemezése körül.
– Zalában mikor került napirendre a téma?
– Tavaly februárban szerepelt a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács napirendjén „Az országos gyorsforgalmi és fõúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja” címû tájékoztató Berg Tamás osztályvezetõ (KKK) elõadásában. Ott derült ki, hogy az országos koncepciók még hátrább rangsorolták az M9 gyorsforgalmi út ügyét, és olyan új úthálózati elemek léptek elõtérbe, mint az M8, M4, M44, M11 autópályák megvalósítása. Az M9-nek csupán egy-két rövidebb szakaszát kívánják megvalósítani belátható távlatban. Más összefüggésben vizsgálva a koncepciót, látványosan kiderül, hogy elsõdlegesen továbbra is csak a sugár-irányú úthálózati elemek kapnak prioritást az M8 Kecskemét-Székesfehérvár közti szakaszát leszámítva. Az is kiderül, hogy a jelenleg már autópályával rendelkezõ 10 megyeszékhely (Tatabánya, Gyõr, Székesfehérvár, Szekszárd, Pécs, Kecskemét, Szeged, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza) mellett a koncepció nyíltan ki nem mondott célja a további 8 autópályával még nem rendelkezõ megyeszékhely (Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Veszprém, Szolnok, Békéscsaba, Eger, Salgótarján) Budapesttel való mielõbbi összekötése. E cél felülírja az országos hálózati, illetve nemzetközi közlekedési igények szempontjait.
– Milyen indokokkal lehet alátámasztani, hogy Nagykanizsának is szüksége van az M9-re?
– Földrajzi fekvése miatt a város mindig is kulcspozíciót töltött be az ország közlekedési rendszerében. Itt olyan nemzetközi és regionális közlekedési folyosók találkoznak, amelyeket a közlekedési hálózatok tervezése során nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ma azonban egyre inkább kitûnik, hogy egy észak-déli irányú közlekedési folyosóra van igény: Lengyelország felõl Pozsonyon át az Adria felé, mely célszerûen észak-déli irányban szeli át a Nyugat-Dunántúlt, és Nagykanizsánál csatlakozhat a meglévõ autópályához, továbbá igény van egy olyan kelet-nyugati irányú közlekedési folyosóra is, mely Románia déli területei felõl Magyarország déli részén áthaladva jut el Délnyugat-Európa országaiba. Temesvár és Szeged között hamarosan átadásra kerül az autópálya, Nagykanizsától nyugatra ugyancsak kiépültek már az autópályák, Nagykanizsa és Szeged között azonban csak az amúgy is túlzsúfolt Budapest érintésével biztosított a gyorsforgalmi út kapcsolat.
– Ön a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra is, hogy Nagykanizsa önkormányzatának vezetése már régóta jelzi, nem ért egyet és szakmailag hibásnak tartja az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és ütemezésének koncepcióját, pontosabban azt, hogy a (Zalaegerszeg)-Pacsa-Balatonszentgyörgy nyomvonal kapjon prioritást a (Zalaegerszeg)- Pacsa-Nagykanizsa nyomvonal kiépítése helyett.
– Ezt fejtettük ki a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Hálózatfejlesztési és Döntés-elõkészítési Osztályának 2011 áprilisában címzett levelünkben is. Válaszában Völgyesi Zsolt fõigazgató (KKK) azt hangsúlyozta, hogy az ütemterv szerint 2027-ig megépül az M9-es Szombathely-Szekszárd közti szakasza, és erõforrás-hiány okokból ennél hamarabb nem lehet megvalósítani. Másrészt jelezte, hogy a Délnyugat-dunántúli térségben egyrészt a 86. fõút kiépítése, másrészt a Zalaegerszeg-Pacsa-Balatonszentgyörgy-M7-Kaposvár összeköttetés kapott prioritást.
Aggályaink miatt tavaly júniusban meghívtuk Berg Tamás osztályvezetõ urat (KKK) az M9 gyorsforgalmi út ügyében egy személyes konzultációra, melyen több környékbeli polgármester is részt vett. Az egyeztetésen az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, és a KKK részérõl nem mutatkozott semmilyen kompromisszum-készség. Idõközben megszületett az 1222/2011. (VI. 29.) kormányhatározat Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztésérõl. Eszerint az M9 út Pacsa-Nagykanizsa-Kaposvár-Szekszárd közti szakaszát a IV. programciklusba (2025-27) sorolták be, de például az M9 Kiskunhalas-Szeged közti szakasza egyáltalán nem fért bele a hosszútávú tervekbe sem. Megjegyzendõ továbbá, hogy a kormányhatározatban szereplõ ütemezés tarthatatlansága már most is nyilvánvaló az egész projekt csúszása miatt.
– Idén is küldtek egy újabb levelet a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központba, melyben a szakágazat álláspontjának felülvizsgálatát kérték. Milyen eredménnyel jártak?
– Válaszlevelében Völgyesi Zsolt fõigazgató lényegében változatlan tartalom mellett megismételte korábbi nyilatkozatát. Ezután a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, illetve a KKK-hoz küldött levelünkben kértük az ügyben illetékes szerveket az M9 nyomvonalának és ütemezésének felülvizsgálatára, kifejtve ezt alátámasztó térségfejlesztési indokainkat. A válaszlevelek azonban egybehangzóan kifejtették, hogy a kormányhatározatban szereplõ elõirányzatokon nem kívánnak változtatni. A Minisztérium levelébõl az is kiderült, hogy döntésüket a „tervezõi kör egyöntetû javaslata” alakította ki. A fentiek szerint egyelõre nincs semmilyen közeledés a szakágazat, valamint a nemzetközi és regionális érdekeket is képviselõ nagykanizsai álláspont között.
 

B.E.